Folyamatosan frontvonalban a Dél-pesti Centrumkórház

– A járvány kezdete óta a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet a középsúlyos és súlyos koronavírus-betegek kezelésére első helyen kijelölt intézmény, amely mind technológiailag, mind szakmai­lag, mind a megszerzett rutin szempontjából a legfelkészültebb kórház. Ezt a számok is tükrözik: márciustól a mai napig 689 igazolt koronavírus-fertőzött fekvőbeteget láttunk el, ami több mint kétszer annyi, mint a sorban második ellátó intézményben kezeltek száma.

A 689 páciens közül százkilencen kerültek intenzív osztályra, és szinte mindenkit lélegeztetni kellett, 95 százalékukat invazív módon, tehát intubálva, gép által – ismertette az adatokat Vályi-Nagy István.

A Dél-pesti Centrumkórház (DPC) főigazgatója beszámolt róla, hogy az intenzív osztályon átlagosan 35-40 nap a kezelési idő, a két szélsőérték 21 és 60 nap volt. Közölte azt is, hogy a náluk alkalmazott innovatív terápiák hatására lényegesen lerövidül a lélegeztetés ideje, sok betegüket viszonylag hamar le tudták venni a gépről.

Többszervi károsodás

– Az intenzív osztályra került betegek közül sokan az úgynevezett citokinvihar állapotában vannak, amit az immunrendszer felfokozott működése és egy általános gyulladásos állapot jellemez. Ekkor az eredetileg légúti megbetegedés átmehet egy olyan fázisba, hogy a többi szerv is károsodik. Ez főként az olyan szervekre jellemző, amelyekben sok az ACE2 receptor, így nagy mennyiségű vírus kerül be a sejtekbe. Ilyen például a vese, úgyhogy a betegek egy részénél vesefunkció-pótló kezelést is alkalmazni kell – közölte a főigazgató. Hozzátette,

mivel az idősebb emberek szervei már elhasználódottabbak, mint a fiataloké, ezért válnak főként ők áldozatául a járványnak.

Ha pedig ehhez még krónikus betegség is társul, akkor tovább csökken a túlélés esélye.

Vályi-Nagy István szerint a koronavírus-fertőzésnek lehetnek komoly szövődményei Fotó: Mirkó István

Genetikai tényezők

– Érdekes megfigyelés, hogy ha egy családban megjelenik a koronavírus, az egy légtérben, szorosan együtt élő emberek közül sem betegszik meg mindenki.

Ez rámutat arra, hogy genetikailag nem vagyunk egyformán fogékonyak erre a betegségre, és a lefolyás súlyosságát is nagyban befolyásolják a genetikai tényezők.

Ez egyébként mindig is így volt, az emberiség csak így élhette túl az olyan nagy járványokat, mint a kolera vagy a pestis. Már akkor is voltak olyanok, akik vagy meg sem fertőződtek, vagy nagyon könnyen átvészelték a kórt. Az egész világ most azt is vizsgálja, hogy mi lehet ennek az oka, melyek azok a tényezők, amikben különbözőek vagyunk – hívta fel a figyelmet Vályi-Nagy István.

Kutatási konzorcium

A főigazgató emlékeztetett, hogy márciusban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére kutatási konzorcium alakult, melynek tevékenységét Vályi-Nagy István koordinálja.

– Jelenleg mind a Dél-pesti Centrumkórházban, mind a többi kijelölt kórházban emelkedik a Covid-betegek száma, ezért a kutatási célok mellett a terápiás eljárásokat is össze kell hangolni, illetve frissíteni kell, mert ezekben van némi változás a járvány első hullámához képest.

Célunk, hogy a legrövidebb időn belül összeállítsuk és rögzítsük a betegek diagnosztikus és kezelési lehetőségeit, illetve algoritmusát, és ezeket eljuttassuk a többi kórháznak is – húzta alá a szakember. Hozzáfűzte, mindenkinek állnak rendelkezésére, ezért az infektológiai osztály főorvosa, Szlávik János, valamint Bobek Ilona, az intenzív osztály vezetője folyamatosan fogadja a kollégák szakmai megkereséseit.

Innovatív terápiák

A DPC-ben alkalmazott innovatív terápiákra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott: az ő kezükben a tocilizumabterápia jól működik, már ötven-hatvan között van azoknak a száma, akiknél sikeresen alkalmazták ezt a kezelést. Ez a készítmény a gyulladásos reakciók egyik „karmestere”, az interleu­kin-6 molekula receptorokhoz kötődését gátolja. – Amint a tocilizumabot beadjuk a betegnek, akár több ezerszeresére emelkedik az interleukin-6 szintje.

Abban a szakaszban, amikor már az intenzív osztályon van a beteg, több ponton kell gátolni az immunrendszert, mert mint említettem, a túlműködése többszervi károsodással járó általános gyulladást okozhat.

A tocilizumab mellett tehát szükség van az egyes sejteken belüli jelátviteli rendszert gátló gyógyszerek alkalmazására, de vannak, akik rászorulnak arra is, hogy nagy dózisú intravénás immunglobulint kapjanak, illetve újabban megint előtérbe került a szteroidkezelés, amivel egyelőre jó tapasztalataink vannak. A legsúlyosabb állapotú betegek esetében ezek kombinációját lehet és kell alkalmazni – jelentette ki. Vályi-Nagy István kitért rá, hogy kórházukban a vérplazma-terápia továbbra is rendelkezésre áll, ám ez még mindig kísérleti eljárásnak számít. – Mi elsősorban a középsúlyos betegeknél használjuk, akik még nem igényelnek intenzív ellátást.

A vérplazma-terápia passzív immunizálás, amely a vírusfertőzést segít legyőzni, ám amikor már a következménynél, a citokinviharnál tartunk, akkor az a cél, hogy megszabaduljunk a másodlagos ártalmaktól. Ilyenkor a vérplazmától már nem várunk jelentős hatást,

a nagyon súlyos, intenzív osztályon kezelt betegeknél egy másik vérkészítményt, a nagy dózisú intravénás immungloblint, az IVIG-et használjuk – mondta az igazgató.

Üzenet

a szkeptikusoknak

– Az én üzenetem a koronavírus-szkeptikusoknak és azoknak a kollégáknak, akik úgy gondolják, hogy ez egy egyszerű betegség, olyan, mint egy szimpla tüdőgyulladás, hogy ez nem igaz. A lélegeztetés, az oxigénterápia nagyon fontos, de nem befolyásolja azokat a tényezőket, amelyek komplex szervi károsodásokat okoznak, és amibe végül belehalnak a betegek – hangsúlyozta a főigazgató.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új típusú koronavírus-fertőzés egyesek számára hosszan tartó testi-lelki betegséget okoz. – Szinte nincs olyan része a szervezetnek, amit ne károsítana, bizonyos maradványtünetek egyeseknél pedig a gyógyulást követően is huzamosabb ideig fennmaradnak, és emiatt az illető gyakran nehezen folytatja az addigi normális életét.

Ilyen például a krónikusfáradtság-szindróma, az általános gyengeség, valamint a fizikai terhelés intoleranciája. Ezek a panaszok pedig hosszú távon nemcsak testileg, hanem lelkileg is megviselik az embereket – érvelt Vályi-Nagy István.