Kritikai fajelmélet és más kamutudományok

Még el sem indult igazán az amerikai Black Lives Matter-mozgalom, amikor Köztes-Európa népe már meghúzta a passzoló párhuzamot: ezek bizony marxisták, akárki meglássa. A Mandiner összefoglalójából kiderül: a máig tartó lázongásoknak a legkülönbözőbb „kritikai társadalomtudományok” tudósainak évtizedes politikai munkája ágyazott meg.

Munkatársunktól
Forrás: Mandiner2020. 10. 12. 18:47
Forrás: Mandiner
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai politika jelenlegi hisztérikus állapotának gyakorlatilag a kritikai fajelmélet az első számú felelőse – írja a Mandiner elemző cikkében, amelyben az áltudományokról igyekszik lerántani a leplet.

– Hogy mi mindent lehet ma tudományként eladni az angolszász világban? Elsősorban kritikai fajelméletként (critical race theory), posztkoloniális elméletként és a Magyarországon is nagy port kavart kritikai gendertanulmányokként, de olyan egészen nevetséges „tudományok” is ide tartoznak, mint a kritikai fehérség-tanulmányok, a queer-elmélet, a fogyatékossági tanulmányok vagy a kövérség-tanulmányok – sorolja a szerző, rámutatva arra a jelenségre, hogy

a „kamutudomány” legtöbbször nem való másra, mint arra, hogy az egyetemeken minél több pozíciót szerezzen a tudósnak álcázott politikai aktivista számára.

Rendkívül furcsa az, amikor egy tudományterület szakirodalmának tekintélyes része a „kutatási eredmény” és „tudományos munka” fogalmának bővítésére irányul, esetleg a státuszok kiosztásának módszerét, az egyetemi oktatók értékelését vagy bizonyos kurzusok kötelezővé tételét taglalja – indokol a cikk, hozzátéve: a kritikai fajelmélet sikerkönyveinek sztárszerzői bizony „tudományos munkájuk” nem csekély részét épp ennek a témakörnek szentelik.

A Mandiner cikke szerint a kritikai fajelmélet propagálását az Egyesült Államokban két „tudós” végzi a leghatékonyabban: Robin DiAngelo, a White Fragility (Fehér törékenység) című sikerkönyv szerzője, a seattle-i University of Washington docense, a Westfield State University professzora, érzékenyítő tréner, végzettsége szerint „multikulturális tanító”; illetve Ibram X. Kendi, a Boston University professzora, végzettsége szerint történész, akinek a How to Be an Antiracist (Hogyan legyünk antirasszisták) című aktivista alapművet, valamint az amerikai tudományosság rasszista gyökereiről szóló számos publikációt köszönhetjük.

A kritikai társadalomtudományok szembe mennek a józan ésszel, és szembe mennek mind a társadalmi béke, mind az elvileg pont általuk védendő kisebbségek érdekeivel is.

Nem jók senki másnak, csak annak, aki az ezzel járó státuszt élvezheti, és annak is csak addig, amíg a közhangulat ellene nem fordul – hangsúlyozza a szerző, aki szerint életveszélyes dolog tudományként elismerni a politikailag motivált kamutudományokat, amint ugyanis ez megtörténik, a bennük foglalt politikai vélemény tudományos igazsággá avanzsál, és onnantól kezdve mindenki, aki a kritikai elméleti tárgyak létjogosultságát (no meg az őket oktató „tudósok” státuszát) kritizálja, a „tudománnyal” vitatkozik.

A teljes cikket az alábbi linken olvashatja el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.