időjárás 18°C Aurél 2022. október 5.
logo

Nemzetközi recept alapján provokál a baloldal

Kincses Krisztina
2020.10.14. 06:44
Nemzetközi recept alapján provokál a baloldal

Jól ismert nemzetközi receptek alapján szervezi akciót a hazai ellenzék, bizonyítja ezt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül kialakított botrány, a Momentum és a Demokratikus Koalíció nemzeti konzultációra irányuló provokatív akciói vagy hogy a Hadházy–Szél-páros október 23-án százezres tiltakozást szervez – emlékeztet a XXI. Század Intézet az elemzésében, amelyben kifejtik: amennyiben a 2022-es választások közeledtével is megőrzi népszerűségét a jelenlegi kormánypárt, az ellenzéki pártok nagyobb eséllyel fordulhatnak majd az utcai politizálás és a provokatív akciók felé.

Idén ismét forró őszt szeretne az ellenzék, hiszen akcióik a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet az elemzésében. Az intézet szerint a puha puccsok és a „színes forradalmak” valóságos iparággá váltak az elmúlt két évtizedben, a forgatókönyvek és receptek különbözősége ellenére a „színes forradalom” globálisan alkalmazott módszer, amelynek célja a rendszerdöntés, a kormányon lévők eltávolítása, mégpedig a végül gyakran erőszakba torkolló „erőszakmentes ellenállás” eszközével.

Az eddig lezajlott „színes forradalmakról” elmondható, hogy általában jelentős külső beavatkozás mellett zajlottak, az utánuk következő időszakot pedig a működésképtelen kormányzat és a gazdasági instabilitás jellemzi, amelyből gyakran külföldi érdekeltek profitálnak, s amelyeknek nemritkán súlyos politikai, etnikai vagy vallási konfliktusok a velejárói. A „színes forradalmak” végrehajtásának deklarált célja a „demokratikus viszonyok” bevezetését szolgáló instabilitás előidézése, vagyis a „demokratikus” célokkal rendelkező „színes forradalom” még akkor is igazolt, ha következménye a tartós instabilitás – mutat rá az elemzés.

Mint írják, a „forradalomcsinálás” eszméinek hatása az elmúlt években Magyarországon is jól láthatóvá vált: az ellenzéki pártok 2018–2019 óta olyan hatalomtechnikai alkut kötöttek, amelynek keretében feladták identitásukat, és a lengyel, illetve a szerb ellenzékhez hasonlóan közösen léptek fel a kormányoldallal szemben. Ebbe a stratégiaváltásba illeszkedik, hogy az utcai zavargások kiprovokálásában mozgósításra alkalmas eszközt látnak, hogy hazai sikertelenségüket uniós hangulatkeltéssel és beavatkozáskéréssel próbálják kompenzálni, valamint a baráti médiájuk mögött megjelentek a külföldi (amerikai, cseh, Soros-alapítvány) befektetők.

Soros György ugyanazt a kottát nyomja a rendszerek megdöntéséért

A Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért elnevezésű megmozdulást egy magánszemély, Lányi Örs kezdeményezte, aki nem fogadta el, hogy a 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP-pártszövetség nyert, a tüntetés forgatókönyve pedig nagyon hasonló volt a hazai törvényeket be nem tartó, a CEU melletti és az MTA átalakítása elleni tiltakozásokéhoz. Mindez azonban csak a tesztüzemmódja volt a 2018-as forró ősznek, amikor az ellenzék által „rabszolgatörvénynek” nevezett törvénymódosítás apropóján parlamenti obstrukciót, utcai zavargásokat és a közmédia épületének elfoglalását tervezték különféle ellenzéki csoportosulások és politikusok.

Az elemzésből kiderül, hogy a jövőben megszaporodhatnak az ellenzéki akciók, amiben két tényező is fontos szerepet játszhat: a nemzetközi kapcsolati hálózatokban végbemenő tendenciák és a belpolitikai helyzet alakulása. Amennyiben a 2022-es választások közeledtével is megőrzi népszerűségét a jelenlegi kormánypárt, és annak törvényes keretek között történő legyőzésére továbbra sem látnak majd az ellenzéki pártok valós esélyt, nagyobb valószínűséggel fordulhatnak az utcai politizálás és a provokatív akciók eszközei felé – zárul az írás.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.