Újra farkasfalkák élnek az északi erdeinkben

A farkasok elkényelmesedtek, a nagyvadak, muflon, szarvas, őz helyett már a hegyvidéki gazdák haszonállatait borjait, birkáit ritkítják. A muflonok felével is végeztek a ragadozók, a békés állatok is veszélyesebbek a farkastól való félelem miatt.

Fotó: Kozma Attila Forrás: BNP

A szakértők szerint emberre közvetlenül nem támad rá a farkas, ám közelsége, veszélye, szaga rémületben tarthatja az erdei állatokat. A farkastól megijedt, ideges nagyvadak pedig veszélyesek is lehetnek a turistaösvények őszi-téli látogatóira, a megriadt állatok menekülés közben súlyos sebeket ejthetnek az erdőjárókon. A farkas jelenleg védett állat, vadászata tilos, de szaporodása, életterének bővülése miatt lassan szabályokat kell hozni a témában mind vadgazdálkodási, mind vagyonvédelmi és nem utolsósorban biztonsági szempontokból is.

Három, a Zempléni-hegység közelében élő gazda is panasszal és kártérítési igénnyel élt a területileg illetékes erdőgazdaság és vadásztársaság felé a háziállatait ért, bizonyított farkastámadások miatt.

Az Északi-középhegységben harminc éve még csak elvétve fordult elő egy, a Tátrából áttévedt – egykor nálunk is őshonos – farkas, mostanra azonban több farkascsalád is itt alakított ki magának vadászterületet. A hiedelmekkel ellentétben a farkas normális körülmények között nem támad rá az emberre, nem tekinti zsákmányállatnak, tart tőle, de egy éhes falka extra körülmények – éhség, hosszan tartó, nagy hideg – miatt akár közvetlenül is veszélyes lehet az emberre.

Borjúrabló farkasok

Telkibányán három éve észlelték először hogy tehéncsordára támadtak farkasok, pár hete egy borjút vittek el. Mogyoróskán háromszor is raboltak egy szabadon legeltetett szarvasmarhacsorda állományából, az sem zavarta őket, amikor a gazda kint aludt, hogy megakadályozza a farkasok támadását. Október 27-én Eger környékén történt farkastámadás, egy juh veszett oda. A gazdálkodók attól tartanak, hogy a farkasok gyorsan rászoknak a könnyű prédára, és az eddiginél is jobban dézsmálják meg majd az erdőkhöz közeli legelőkön tartózkodó haszonállatokat.

Füzéren a polgármester, Horváth Jenő borjait sem kímélték. A település vezetője maga is erdőjáró ember, nem kívánja a fakasok vesztét, sőt farkasbarát településsé szeretné nyilvánítani Füzért, de mint azt a regionális csatorna, a zempléni Hegyalja televízió adásában elmondta: ahhoz hogy a nagyragadozók, valamint az állattartók is zavartalanul éljenek a térségben, szükséges, hogy kialakítsanak bizonyos feltételeket. A polgármester elmondta, hamarosan ajánlásokat, javaslatokat tesznek a mezőgazdasági minisztériumnak a farkasok okozta károk enyhítésére, megakadályozására. A füzériek Nagy István agrárminiszterhez szeretnének fordulni, arra kérve a szaktárca vezetőjét, vizsgálják felül a jelenleg hatályos kártérítési rendeletet.

Füzér önkormányzata már tavaly kinyilvánította, hogy farkasbarát településsé szeretne válni,

aminek az a lényege, hogy lefektetnék azokat a kereteket, amelyek során a védett állatok (például a farkas) károkozását megtérítik, de szükség lenne a meglehetősen nagy összegre rúgó védekezési költségek legalább egy részének kompenzálására is.

Nem félnek az embertől

Homoki András igazságügyi vadgazdálkodási szakértő egy német vadászati szaklapnak is beszámolt már a magyarországi farkaspopuláció öt éve tartó megjelenéséről, erősödéséről. A Magyar Nemzetnek elmondta, a farkashelyzet elemzésénél alaphelyzet, hogy mivel néhány évtizede még a kihalás veszélyeztette Európa vadon élő példányai ma is szigorú védettség alá esnek, bántalmazásuk, gyérítésük, vadászatuk egyaránt tilos.

A szakértő szerint a nyár óta regisztrált farkastámadásoknak több összetevője van. A bükki, mátrai, zempléni gazdák 2017 óta panaszkodnak farkastámadásokról. Ezeket az eseteket bizonyították is a vadőrök, természetvédelmi őrök, kizárva annak a lehetőségét, hogy kóbor kutyák garázdálkodásáról lenne szó. Azóta a telepített vadkamerák és néhány vadász személyesen készített videófelvételei is alátámasztották, a farkasfalkák az emberi lakóövezetek közelébe is lemerészkedtek, a kényelmesebb zsákmányszerzés miatt haszonállatokat, kisebb borjakat, juhokat, kecskéket raboltak el.

A szakértő kijelentette, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a farkas majd száz éve eltűnt a mai Magyarország területéről. Most, hogy újra felbukkant, már nincs olyan természetközeli környezet, ahol nyugodtan élhetne. A hegyi települések is sűrűn lakottak, az erdő is kultúrkörnyezet, a turisták a legeldugottabb helyekre is eljuthatnak, a farkas hozzászokott az ember közelségéhez. Ráadásul a százéves védettség alatt kihalt belőle a korábbi, genetikailag kódolt, embertől való félelem ösztöne, tanulékony állat, rájött: az ember megteremti számára a könnyű prédát. Ez tavaly még a vadászatok által elejtett, sebzett állatok elorozásában nyilvánult meg, idén a koronavírus miatt nincs vadászat, így a farkas azokat a háziállatokat támadja meg, amelyek nem tanultak meg védekezni.

A szakértő hozzátette, a vadászok ugyanakkor örülnek a farkasoknak, a farkas nem tájidegen a magyar erdőkben,

de limitálni kellene a létszámot, hegységenként öt falka, húsz példány lehetne ideális.

A Bükki Nemzeti Park tavalyi felmérése szerint 18 farkas él a területükön, de a vadászok szerint a szám jóval több, egy téli, egységesen hóval borított mezőn csak egy falkában számoltak meg ennyi állatot. Ráadásul párhuzamos észlelések is voltak: egyszerre, egy időben Hevesaranyoson és Almártető környékén is észleltek egy-egy, 11 egyedből álló falkát.

farkasveszély

Homoki András a Magyar Nemzetnek elmondta, a farkas nem az emberre a legveszélyesebb, hanem a kutyára, a kutyát egyszerre tekinti ellenségnek és zsákmányállatnak. A legutóbbi, Eger környéki farkastámadásnál is a lezáratlan területen legelő állatokat őrző kutya volt a támadás célpontja, a birkát csak ráadásként vitte el a falka. Franciaországban már előfordult olyan eset is, hogy turisták csoportjából vadászta le a farkas a kutyát, ezért azokon a vidékeken, ahol farkasok is élhetnek, nem ajánlatos póráz nélkül sétáltatni a házi kedvenceket.

A szakértő szerint a másik veszélyforrás a farkas által megzavart vadak menekülése. A farkas kedvenc erdei prédája a muflon, a házi juh vadon élő rokona sokkal kevésbé éber, mint egy szarvas vagy egy őz. Ha megriasztják, akkor árkon-bokron át menekül, és ha ilyenkor egy turista kerül az útjába, nem tér ki. Utóbbi perszer érvényes a farkas által megzavart, megrémisztett többi erdei vadra is, de az erdők közelében legeltetett tehenekre, lovakra is, az ember a menekülő prédaállatok miatt kerülhet veszélybe.

A Bükki Nemzeti Park rengeteget tesz a farkasokért, a farkasok magyarországi létjogosultságáért.

Bár a farkasok szakértői szerint ritkán lehet találkozni ezekkel az állatokkal, a park illetékesei plakátokon, szórólapokon – a gazdálkodóknak és a vadászoknak is tanácsokat adva – hívják fel a turisták figyelmét arra, hogyan kell viselkedni, ha farkas kerül az útjukba. Nem szabad elszaladni, mert a félelem az állatból zsákmányszerzési ösztönt válthat ki. Hátrafelé araszolva, a farkassal szemben maradva kell eltávolodni az állat útjából. Ha rákiáltanak vagy tapsolni kezdenek a farkas legtöbbször elfut, de tilos utána szaladni, mert azzal védekezési agressziót válthatnak ki belőle! A kölyökfarkast sem szabad megsimogatni, etetni, a kölykét védő anyaállat támadása életveszélyes is lehet. Ha a farkas a kutyára támadna, kiabálással vonjuk el a figyelmét, közben a kutyát hívjuk vissza, hátrálva a farkastól. Ha a farkas ezután is követi a kutyát, fadarabbal dobálva zavarhatjuk el. Ha a farkas zsákmányt ejt, azt nem ajánlatos elvenni tőle, annak megvédéséért mindenre képes. Ha a turista belebotlik a farkas búvó-szaporodó helyébe, azonnal menjen el a környékről, mert azt az egész falka védi. Ha farkast észlel valaki, azonnal jelentse ezt a nemzeti park őreinek!

Fotó: BNPI/Kozma Attila

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke a Veresegyházi Medveotthonban több farkasnak is menedéket nyújtott már. A Medveotthon Farkas kaland oktatás projektjében felvállalták az ember és a farkas közti, rossz társadalmi kép által keletkezett konfliktus kezelését, próbálják a látogatókat arra rávezetni, a farkas nem veszélyes az emberre.

A bükki farkasok között van ötvenkilós állat is, de Szilágyi István szerint egy ekkora farkas sem veszélyesebb az emberre, mint egy kullancs.

Az állatvédő elmondta, az embernek meg kell tanulnia újra együtt élni a farkassal, ahogy ezt a történelmi Magyarország mai felvidéki, erdélyi területein is megvalósították az ott élők.