A magyarok elutasítják Brüsszel jogállamisági feltételeit

A magyarok 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe, mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon – derül ki a Századvég legfrissebb kutatásából. Ez talán nem is meglepő, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a tervezett mechanizmus segítségével Brüsszel olyan kritériumok teljesüléséhez kötné a tagállamokat jogszerűen megillető uniós források folyósítását, mint a korlátok nélküli migráció, a kvótarendszer, illetve az LMBTQ-elvárások kritika nélküli elfogadása.

Brüsszel több alkalommal is hitet tett az LMBTQ-életforma – akár gyermekeket is érintő – népszerűsítése mellett. Fotó: John Thys Forrás: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

A Századvég legfrissebb kutatása alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede, vagyis 78 százaléka hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését „jogállamisági kritériumok” teljesüléséhez kötné, amelyre válaszként hazánk és Lengyelország politikai vétót emelt az uniós költségvetési javaslatcsomaggal szemben.

A Brüsszel által javasolt mechanizmus felveti a tagállami szuverenitás tiszteletben tartásának kérdését. A felmérés szerint

a megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga az említett módon beavatkozni az ország belügyeibe,

mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon, ezzel szemben 34 százalékuk egyetért Brüsszel forrásmegvonási törekvéseivel.

Uniós források, feltételekkel

A brüsszeli szervek a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben – felülírva az Európai Tanács júliusi rendkívüli ülésén született egyezséget – egy olyan mechanizmus létrehozásáról állapodtak meg, amely politikai-ideológiai feltételekhez kötné a tagállamokat megillető uniós kifizetéseket. Fennáll a veszélye annak, hogy a tervezett mechanizmus segítségével Brüsszel olyan – az európai társadalmakat mélyen megosztó, illetve a radikális baloldal politikai agendájába tartozó – kritériumok teljesüléséhez kötné a tagállamokat jogszerűen megillető uniós források folyósítását, mint a korlátok nélküli migráció, a kvótarendszer, illetve az LMBTQ-elvárások kritika nélküli elfogadása. Erre tekintettel Magyarország és Lengyelország politikai vétóval élt a javaslat ellen.

A koronavírus-járvány második hullámának európai térhódítására tekintettel kérdéseket vet fel a brüsszeli javaslat időzítése is. A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka helytelennek ítéli, hogy éppen az egész világot sújtó járványhelyzetben kötné feltételekhez az Európai Unió a pénzügyi segítséget, azonban 15 százalékuk nem kifogásolja az időzítést.

Kijelenthető továbbá, hogy a megkérdezettek közel kétharmada, azaz 64 százaléka úgy gondolja, Brüsszel nem szólhat bele abba, hogyan kívánnak élni a magyarok. Ugyanakkor 30 százalék jogosnak ítéli az európai uniós beavatkozást. Fontos megjegyezni továbbá, hogy

a válaszadók 63 százaléka szerint Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, illetve hazánkat nem lehet megfosztani az uniós forrásoktól.

A Századvég rámutat: a tervezett jogállamisági mechanizmus magában hordozza azt a veszélyt, hogy Brüsszel a magyar polgárok többségének értékrendjével nem egyező intézkedések meghozatalát – többek között az LMBTQ- és transz életformával kapcsolatos óvodai, iskolai érzékenyítést, valamint az illegális migránsok kvóta szerinti elosztását – követelje meg Magyarországtól. A kutatás alapján megállapítható, hogy

a megkérdezettek 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az uniós források kifizetését az LMBTQ- és transzjogok szélesebb érvényesülésének biztosításához kössék,

ugyanakkor a 20 százalékuk támogatná ezt. Ezzel összefüggésben a magyarok közel háromnegyede, pontosan 74 százaléka ellenzi, hogy egy tagállam kizárólag akkor juthasson uniós támogatáshoz, ha elfogadja, hogy aktivista szervezetek óvodákban és iskolákban LMBTQ- és transzérzékenyítést szervezzenek, ezzel szemben 19 százalékuk ezt nem kifogásolná. Ezenfelül

a válaszadók 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlók kvóta szerinti elosztásától tegyék függővé az uniós források folyósítását,

míg 13 százalékuk támogatná ezt a konstrukciót.

A Századvég kutatása kitért a hagyományos családmodell védelmét célzó alaptörvény-módosítási javaslat megítélésére is, tekintettel arra, hogy ennek elfogadása esetén hazánk újabb brüsszeli nyomásgyakorlási kísérletek célpontjává válhat.

A felmérés szerint a megkérdezettek 97 százaléka egyetért azzal a – jelenleg is hatályos – alaptörvényi rendelkezéssel, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és csak két százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezenfelül

a válaszadók 73 százaléka támogatja, hogy váljon az Alaptörvény részévé a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme,

illetve a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés biztosítása, míg 22 százalékuk ellenzi a tervezett módosítást. Ehhez hasonlóan

a megkérdezettek 70 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, továbbá az anya nő, az apa pedig férfi,

ezzel szemben 27 százalékuk eltérően vélekedik. A Századvég mindezek tükrében kijelenti: a magyarok többsége elkötelezett a hagyományos értékek szerinti gyermeknevelés, valamint a tradicionális családmodell mellett.