Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, hétfő késő délután az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) bizottsága a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárásokat vette sokadszorra is górcső alá. A magyar és a lengyel kormányok már az ülést megelőzően jelezték, hogy nem vesznek részt rajta. Lapunknak egy kormányzati forrás ezt úgy magyarázta: a magyar álláspont gyakorlatilag évek óta következetes és ismert: hazánk szerint az Európai Parlamentnek egyszerűen nincs beleszólása a jelenleg az uniós Tanács előtt zajló folyamatba.
A baloldali túlsúllyal működő LIBE-ben mindenesetre nem csak Budapestet és Varsót kellett nélkülözniük, ugyanis a német EU-elnökség képviselője sem jelent meg az egyébként online zajló ülésen. Utóbbi miatt a szakbizottság spanyol baloldali elnöke, Juan Fernando López méltatlankodott, valamint több EP-képviselő is komolytalannak bélyegezte az így előállt helyzetet.
A magyar dosszié jelenlegi európai parlamenti felelőse, Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti képviselő szerint nyilvánvaló, hogy Németország meg sem próbálja megbüntetni Magyarországot. A hazai sajtóban csak „új Sargentiniként” elhíresült politikus az Európai Bizottságnak is odaszólt, mondván: az EU végrehajtó testülete sem tesz annak érdekében, hogy felszámolja a magyar jogsértéseket.
Az Európai Bizottság részéről a kormány kritikusa, Didier Reynders igazságügyi biztos hessegette el a kritikát, épp az EB friss jogállamisági jelentéseiben megállapítottakra hivatkozva.
Reynders egyúttal bejelentette, hogy már megkezdték a következő évi jogállamisági jelentések előkészületeit. Ismert, hogy Magyarországról és Lengyelországból is keményen bírálták a kettős mércének teret adó dokumentumokat.
A liberális igazságügyi biztos reményét fejezte ki amiatt is, hogy hamarosan a tagállamok és az EP végleg elfogadják a kifizetésekhez jogállamisági feltételrendszert bebetonozó rendeletet.
Fotó: MTI/EPA
Az alaptörvény módosítását is bírálták
A látványos érdektelenség mellett zajló LIBE-ülésen az LMBTQ-jogok magyarországi és lengyelországi helyzete is terítékre került. Az uniós bizottság egyenlőségért felelős biztosa, Helena Dalli újfent kritikával illette a lengyel abortusztörvény szigorítását, de
a magyar alaptörvény beharangozott módosítását, annak „az anya nő, az apa férfi” kitételét is bírálta. A máltai baloldali politikus szerint a családpolitika bár tagállami hatáskörbe tartozik, a rendelkezéseknek a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel is összhangban kell lenniük.
A magyar és lengyel témákban jórészt baloldali és zöld politikusok szólaltak fel. Donáth Anna, a Momentum politikusa volt az egyetlen magyar EP-képviselő, aki szót kapott az ülésen. Elmondta: szerinte a kormány politikai eszközként tekint a magyar LMBTQ-közösségre.
Varga Judit: Az európai intézményeknek is kellemetlen teher már ez az ügy
Varga Judit igazságügyi miniszter hivatalos közösségi oldalán a következő mondatokkal reagált a LIBE-bizottság ülésén történtekre, illetve nem történtekre: – Újhelyi István és a magyar ellenzék erőlködése ellenére ismét teljes érdektelenségbe fulladt az európai parlamenti LIBE bizottság vitája! Az ülésen sem a nemzeti kormányok, sem a német soros elnökség nem vett részt és az EP képviselőkből is csak hatan kívántak felszólalni.
