Budapest és Varsó sem kér a mai EP-vitából

Az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) bizottsága hétfőn a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásokat veszi sokadszorra górcső alá. Noha az egyeztetésre Budapest és Varsó képviselőit is meghívták, a kormányok álláspontja következetes: szerintük az eljárás ezen szakaszában egyszerűen nincs szerepe az EP-nek. A LIBE-ben a hazai és a lengyel LMBTQ-jogok helyzete is téma lesz.

EU-COMMISSION/REYNDERS Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

Sokadszorra vitatja meg az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottsága a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásokat hétfő délután. Az Európai Bizottságot Didier Reynders igazságügyi biztos képviseli majd, és a Tanács német elnökségének nevében is delegálnak szereplőt az egyeztetésre.

Noha a magyar és lengyel kormányok képviselői is meghívást kaptak, Budapest és Varsó ezúttal is összezárt: a kormányok képviselői nem vesznek részt az ülésen. A magyar esetben erről a hazai EU-nagykövet értesítette a szakbizottság elnökét, a levél a LIBE honlapján fellelhető. Kormányzati források mindezt lapunknak úgy magyarázták, a magyar álláspont gyakorlatilag évek óta következetes és ismert: hazánk szerint az Európai Parlamentnek egyszerűen nincs beleszólása a jelenleg az uniós Tanács előtt zajló folyamatba. Egy másik szempont, hogy a költségvetési vétók ügyében jelenleg is diplomáciai alkufolyamat zajlik a háttérben.

A kormányok távolmaradása persze nem zárja ki, hogy magyar és a lengyel európai parlamenti képviselők felszólaljanak a vitában. Reynders egyébként – a magyarok és a lengyelek által sokat kritizált – éves jogállamisági jelentések alapján értékeli majd az országokat.

Didier Reynders liberális igazságügyi biztos
Fotó: Európai Parlament

Az EP-képviselők nyomást gyakorolnak

Ismert, Magyarországgal szemben épp az Európai Parlament aktiválta a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást 2018 szeptemberében. Az annak alapját adó Sargentini-jelentést máig sok kritika éri. Vitatott volt az is, ahogy az EP megszavazta a dokumentumot – emiatt a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához is fordult,

a perben épp ezen a héten ismertetik a főtanácsnok indítványát.

Az Európai Parlament baloldaláról a képviselők a Tanács előtti folyamatot most is befolyásolni szeretnék, így időről időre mind a magyar, mind a lengyel hetes cikkely téma az EP-ben. Lengyelországgal szemben egyébként nem az uniós parlament, hanem az Európai Bizottság állapította meg az alapértékek sérülésének rendszerszintű veszélyét.

Az LMBT-jogok is terítéken

Magyarország esetében eddig nem volt nagyon példa rá, hogy a hazai LMBT-jogok kifejezetten tárgyalási témát jelentsenek az EP-ben. Most viszont Lengyelország mellett hazánk is terítéken lesz a szakbizottsági ülésen, ahol Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos az Európai Bizottság véleményét is ismerteti majd.

Az LMBT-témájú vitára közvetlenül a hetes cikkely ügyében tett felszólalásokat követően kerül sor.

A Magyar Nemzet írt róla korábban: a máltai baloldali politikus, Helena Dalli egy lapinterjúban arról beszélt, hogy az LMBTQ-jogok „tiszteletét” is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé tenné.