A járványügyi helyzet miatt a közgyűlés nem hívható össze, ezért Karácsony Gergely főpolgármester – ahogyan az várható volt – egy személyben döntött arról, hogy a főváros harmincmillió forinttal támogatja az Égig érő fű pályázatot. Ennek lényege – amint az Bardóczi Sándor főtájépítész november 20-i Facebook-bejegyzésében, illetve a Bardócziék által kidolgozott javaslatban olvasható –, hogy a főváros közigazgatási területén lévő, belső területekkel rendelkező, zárt udvaros, keretes, csatlakozó udvaros beépítésű lakóépülettel rendelkező társasházak, lakásszövetkezetek pályázhatnak egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra nyolcszázezer és kétmillió forint között. Olyan munkálatokat támogat ezekkel a fővárosi önkormányzat, amelyek a belső udvarok zöldítését segítik.
A javaslatban olvasható, hogy a fővárosnak az Égig érő fű elnevezésű pályázattal az a célja, hogy „növeljék a város zöldfelületeit. Ehhez fontos eszköz lehet a historikus városszövetben a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan lakóházi belső udvarok zöldfelületi fejlesztése, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakítása, a közösségi terek létesítése”.
A baj az, hogy ez szinte szó szerint így szerepel a Belvárosi belső udvarok megújítása című tanulmányban, amelyet 2019-ben még Mártonffy Miklós, Budapest 2016-tól dolgozó főépítésze és csapata készített el. Az interneten megtalálható tanulmány a Zöldinfrasruktúra füzetek 5. részeként jelent meg, és rögtön az előszóban azt olvashatjuk: „a historikus városszövetben ezek a sokszor elhagyott, alulhasznosított, kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak egyedül lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre.” A következőkben az előszót jegyző Mártonffy arra hívja fel a figyelmet, hogy Budapesten már megkezdődött ez a zöldítési munka, amelynek tapasztalatait adják közre. Valóban, a tanulmány sorra veszi e munka jogi, technikai lehetőségeit, a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat, azt, hogy miképpen tud együttműködni a főváros, gazdasági szervezetek, cégek, civilek. Mindez azt mutatja, hogy egy átgondolt, rendkívül sokrétű, sokszereplős munkáról van szó. Egy másik kiadvány számolt be arról is, hogy az úgynevezett historikus városi szövet megújításával már 2016-ben is foglalkozott a Tarlós István vezette önkormányzat, igaz, akkor még nem a zöldítés, hanem a történelmi épületek megőrzésének vizsgálata volt a fő feladat.
