Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására

Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke szerint a járvány ellenére sincs veszélyben az oktatás a tankerületi iskolákban, nem kaptak jelzést arról, hogy a vírushelyzet miatt bárki is felmondott volna, sőt most több pedagógus dolgozik, mint tavaly ilyenkor. Rengeteget fejlődött a KRÉTA rendszer is: a platform már egy teljes, személyes részvételt biztosító online tanóra lebonyolítására is alkalmassá vált. Kiderült az is: ha egy tanár karanténba kerül, maga döntheti el, vállalja-e az otthoni munkavégzést. Ha igen, teljes fizetés jár neki.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese Fotó: Kallus György

– A Klebelsberg Központ (KK) jelentős beruházásokat valósított meg a digitális eszközpark megújítása érdekében a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézményekben. 2017 decembere és 2018 márciu­sa között beszereztünk a közép-magyarországi régió iskoláiba – mivel ők ­uniós pályázatokból nem részesülhettek – 7500 tabletet, illetve 14 ezer PC-konfigurációt, hatezer laptopot, hétezer projektort és 300 tablettöltő szekrényt csaknem hétmilliárd forint értékben. A Digitális kompetencia fejlesztése című projekttel folytatjuk a 2017-ben megkezdett fejlesztéseket: a konvergenciarégiókban eddig 45 630 darab tanári notebookot, 24 ezer darab tanulói tabletet és háromezer darab interaktív panelt osztottunk ki. Ezenfelül éppen a járványhelyzet miatt a projekten belüli átcsoportosítással elindítottuk további 3200 darab tanulói notebook, 6145 tanulói PC és 1565 darab tanári notebook beszerzését azért, hogy a pedagógusokat és tanulókat segítsük a digitális oktatás új kihívásaihoz való alkalmazkodásban. Ebben a projektben a beruházásokra eddig 27,7 milliárd forintot költöttünk. A tankerületi központok mindezek mellett önálló eszközbeszerzéseket is végeznek, így az iskolák informatikai felszereltségében számottevő javulás történt a korábbi évekhez, évtizedekhez képest.

– Megoldott a hátrányos helyzetű tanulók digitális elérése? Sok településen kell analóg módon kapcsolatot tartani a diákokkal?

– Az ország területén, a tankerületi központoktól kapott adatok alapján a tavaszi felmérés során a tanulók négy-öt százalékánál nehézséget okozott a tantermen kívüli digitális munkarendben történő részvétel. Őket a pedagógusok egyéb módokon érték el és segítették. Jelenleg csak a középiskolák számára rendelték el generálisan a tantermen kívüli digitális munkarendet, az általános iskolák esetében pedig csak időszakosan, egy-egy csoport, esetenként egy teljes feladatellátási hely számára írják elő, így jelenleg nincsenek olyan adataink, hogy ez bárhol hosszú távú problémát okozna.

– Ha a következő hetekben az általános iskolákra is kiterjesztenék a digitális munkarendet, akkor ahhoz is lesz elég eszköz?

– Az előzőekben jelzett fejlesztések mellett közel 300 ezer digitális eszközzel rendelkeznek a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények, ezért a pedagógusoknak, amennyiben szükséges, rendelkezésre áll megfelelő számú eszköz, illetve az iskolákban meglévő infrastruktúrát tavasszal is használhatta bárki, akinek erre szüksége volt; természetesen ez így lesz a jövőben is, ha szükség lesz rá.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke
Fotó: Kallus György

– Milyen a pedagógusok felkészültsége, volt-e elérhető továbbképzés vagy támogatás számukra a digitális eszközök használatához?

– Mivel az oktatáspolitikai célkitűzéseknek már évek óta fontos eleme a pedagógiai munkához szükséges digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, elősegítése, ezért a 2019. május 16. és június 30. közötti időszakban saját humán erőforrásból bonyolítottuk le a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztésére irányuló továbbképzési program első, úgynevezett alapozó továbbképzését. A képzésben több mint negyvenezer pedagógus vett részt, és közülük több mint 38 ezren sikeresen teljesítették a követelményeket. 2020 novemberében elkezdődött a középhaladó szintű továbbképzések szervezése is. Ebben a távoktatási formában, online felületen teljesíthető továbbképzésben az alapozó továbbképzést sikeresen teljesítő pedagógusok vesznek részt. A képzések várhatóan közel kétezer csoportban fognak megvalósulni a 2020–2021-es tanév folyamán.

– A többiek hol találnak még segítséget?

– A Klebelsberg Központ elérhetővé tette a pedagógusoknak a KRÉTA rendszer e-learning moduljában azt a segédanyagot, amelyet a digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló tananyagokból állítottak össze a munkatársaink. Az előbb említett DKT-modul használatához is segítséget kaphatnak a pedagógusok a KRÉTA rendszeren belül lévő tudásbázisban, és a videómegosztókon is megtalálhatók olyan segédanyagok, amelyek ebben támogatják őket.

– Sajtóhírek szerint egyre több pedagógus esik ki a vírus miatt a napi munkából, ami néhol már feladatellátási gondokat jelent. A tankerületi iskolákban ez mennyire jellemző?

– Természetesen figyelemmel kísérjük a sajtó sajnos sokszor ellentmondásos híradásait, de arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a Klebelsberg Központ kizárólag az állami fenntartású köznevelési intézményekre vonatko­zóan rendelkezik-rendelkezhet információkkal, amennyiben ezt a jelenleg hatályos adatkezelési szabályok lehetővé teszik, ugyanis nem a KK, hanem a tankerületi központok az iskolák fenntartói. Az egyéb fenntartású iskolák legfrissebb adatait nem ismerhetjük. A feladatellátás biztosított, ott, ahol betegség vagy karantén miatt ez nem megoldható, ideiglenesen tantermen kívüli digitális munkarend vagy rendkívüli szünet lép életbe. Mindent megtesznek az iskolák, a tankerületek és mi is azért, hogy a diákok megkapják a szükséges oktatást, fejlesztést.

– Nincs-e felmondási hullám a pedagógusok körében a vírustól való félelem miatt?

– Napi kapcsolatban vagyok az ország összes tankerületi központjával, ismerem az ügyeiket, gondjaikat. Büszke vagyok arra, hogy a pedagógusok a megváltozott körülmények ellenére is lelkiismeretesen ellátják a feladataikat. A központba nem érkezett olyan jelzés, hogy bárhol felmondtak volna a kollégák. Megjegyzem, a jelenlegi ada­taink alapján a rendszerben több pedagógus dolgozik, mint tavaly ilyenkor.

– A karanténban lévők mekkora hányada vállalja, hogy otthonról dolgozzon?

– Azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez, az oktató-nevelő tevékenységhez szükséges technikai és egyéb feltételek adottak, és az érintett pedagógus kolléga ezt vállalja, akkor azt kértük többször is a fenntartóktól, hogy az intézmények biztosítsák az otthoni munkavégzésük lehetőségét. Aki ezt vállalja, az a teljes fizetését megkapja. Erről a lehetőségről minden kolléga önként, szabad elhatározásból dönt. Azon pedagógusok, akik viszont ezt nem vállalják vagy az egészségi állapotuk ezt nem engedi meg, természetesen betegállományba kerülnek és táppénzre jogosultak, ahogy az más fertőző betegségek esetében is történne. A pontos mértékről nincs információnk, mert ezt az adatot a munkáltató, azaz az iskola és a tankerületi központok kezelik.

– Hány pedagógust érint az a könnyítés, amely szerint a krónikus betegek digitálisan is oktathatnak?

– A tankerületek által szolgáltatott eddigi információk alapján nagyjából 87 ezer pedagógusból mintegy 3500 jogosult arra, hogy krónikus egészségi állapota okán speciális körülmények között végezhesse munkáját. De azt, hogy ezt a jogszabály által biztosított lehetőséget eddig kik igényelték, csak a munkáltatóik, vagyis a munkaügyi adataikat kezelő tankerületi központok tudják megmondani. Az összesített adatokról kértünk tájékoztatást a tankerületi központoktól, de ez várhatóan csak a héten érkezik be teljes egészében.