Több felelőse is lehet a vadgázolásos baleseteknek

A vadat elgázoló sofőr, a vadásztársaság és a közútkezelő is felelősségre vonható egy vadgázolásnál.

Forrás: police.hu

Az elmúlt héten hat vadgázolásos baleset történt az országban. Szerencsére egyiknél sem érte sem a sofőrt, sem utasát komolyabb sérülés, de a nagyvadakkal való ütközés tízből kétszer halálos balesetet okoz. A vadászati szakértők szerint a koronavírus miatt elmaradt külföldi vendég-, illetve társas vadászatok elmaradása miatt a hazai vadállomány idén jelentős szaporodást ért el, ezért az erdők-mezők melletti utakon egyre több vadra lehet számítani. Egy személyi sérülés nélküli vadgázolás is milliós károkat tud okozni az autóban, ráadásul nagyon körülményes a kártérítés, a felelősség megállapítása.

Nincs biztosítás

A biztosítók szerint a vadgázolás más, mint ha két jármú ütközik össze. Ott a vétlen felet védi kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás, a vaddal ütköző sofőr viszont legtöbbször csak magára számíthat. A felelősség megállapításának kérdése hosszadalmas, a szakértők bevonása miatt költséges, egyezkedés vagy pereskedés esetén is elhúzódhat. A felelősségbiztosítás csak olyan káreseményre érvényes, amit közúti forgalomban részt vevő jármű okoz, ha nincs biztosítása, ezt átvállalja a Magyar Biztosítók Szövetsége, akik aztán behajtják a kárt a baleset okozóján. A casco biztosításra lehet kiegészítésként vadgázolásra is biztosítást kötni, ez a legegyszerűbb módja a kártérítésnek.

Homoki András vadgazdálkodási igazságügyi szakértő szerint harminc éve a területileg illetékes vadásztársaságoknak volt biztosításuk a vadkár rendezésére, de ma már ezt nem írja elő a törvény. A megnövekedett forgalom miatt több a baleset, ezért drágult a biztosítási díj, így nem kötnek szerződést a társaságok. Ha egy bírósági eljárás során őket terheli a felelősség, saját vagyonból kell megtéríteniük a kárt. A szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, ezért a vadásztársaságok legtöbbször tagadják, hogy őket terhelné a felelősség.

TÁBLASZABÁLY

A hatályos polgári törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt vagy akinek a területéről a vad az útra került. Ám ha a vadászatra jogosult bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzésén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, mentesül a felelősségre vonás alól. Ehhez már az is elég, ha a vadat megzavarja egy másik autós, vagyis ha a baleset idején más is közlekedett az úton. Ráadásul a jog szerint a vadászatra jogosult az autós hibájának megállapítása után kártérítést nyújthat be a vad eszmei értékének kifizetésére is.

A rendőrség álláspontja a vadgázolásoknál az, hogy a járművezetőt terheli a felelősség a balesetért, ha nem tartotta be az útszakaszra, a napszakra, látási és útviszonyokra érvényes közlekedési szabályokat. Gyorshajtás esetén – a fékút nyomaiból a baleseti helyszínelők könnyűszerrel kiszámolják – bele sem szabad kezdeni a kártérítési eljárásba, pláne ha a vadveszélyre tábla is figyelmeztetett. Ugyanakkor a jelenlegi bírósági állásfoglalás az, hogy ha a vadbaleset vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla hatályán kívüli útszakaszon történt, akkor a területen vadászati jogot birtoklót terheli a felelősség szabályosan közlekedő autós esetén. Nagyon fontos, hogy ha a veszélyt jelző tábla alatt nincs távolságot érvényesítő kiegészítés, akkor annak hatálya csak a következő útkereszteződésig tart.

Fotó: Police.hu

Társasági felelősség

A koronavírus miatt kialakult jelenlegi helyzetet elemezve lényeges eleme a törvénynek az, hogy ha vadgazdálkodási hiba, hiányosság miatt következik be a baleset, azért egyértelműen a vadásztársaság a felelős. Ilyen hiba lehet a most országosan érvényes túlszaporulat, vagy ha a társaság az úthoz túl közel helyezi ki a vadetetőket. A rosszul szervezett, közút felé terelt hajtóvadászat során bekövetkezett vadgázolás is ebbe a körbe tartozik, mint ahogyan az erre kötelezett utak mentén rosszul felhelyezett vadfogó kerítésből származó felelősség is a vadásztársaságé.

Szabó György közlekedésbiztonsági jogi szakértő szerint a baleset helyszíne szerinti közútkezelő is felelősségre vonható, ha autópályán történik a vadgázolás. Az autópálya zárt üzemterületnek minősül, a vadveszélyt előre elhárítandó a kezelő köteles biztonságos vadkerítést építeni, ezt rendszeresen ellenőrizni, karbantartani. Abban az esetben vonható még felelősségre a közútkezelő, ha a vadgázolás baleseti helyszínelése során kiderül, az út menti sűrű növényzet akadályozta a láthatóságot, ezzel a veszélyhelyzet időben történő észlelését.

A kármegállapításnál nagyon fontos, hogy az eredeti helyszínt a sofőr ne változtassa meg, hagyja érintetlenül az elgázolt állatot, és akkor is haladéktalanul hívjon rendőrt, ha nem történt személyi sérülés. Az illetékes vadásztársaságot is a rendőrség értesíti, az eredeti helyszínről készült fotó, dokumentáció pedig döntő lehet a felelősség megállapításánál. Az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el, annak elvitele egyébként lopásnak minősül.