Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a szakképzésbe belépő tanulóknál bemeneti kompetenciaméréseket folytatnak az iskolák, amelyet – szükség szerint – egyéni fejlesztések követnek. Ennek köszönhetően három év alatt negyven százalékkal esett vissza a szakképzésben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, egyes térségekben azonban még mindig nagy kihívást jelent a korai iskolaelhagyás. Az innovációs tárcától kapott adatok szerint az Európai Unióban átlagosan a tanulók 10,6 százaléka fejezi be idő előtt a tanulmányait, Magyarországon ennél még mindig valamivel magasabb, 12,5 százalékos az oktatási rendszerből végzettség nélkül kiesők hányada.
Csapatmunka, gyakorlat
Területileg jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Közép-Magyarországon mindössze a diákok 6,9 százaléka morzsolódik le, addig az északi és keleti megyékben ugyanez az arány rendre 17-18 százalék fölé kúszik.

A bukdácsoló, leszakadó tanulók előtt szeptembertől új lehetőségek nyíltak a felzárkózásra a dobbantóprogram, a műhelyiskola és az orientációs osztály bevezetésével. Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára lapunknak kiemelte: ezeket a programokat ma még az általános iskolák is kevéssé ismerik, pedig fontos lenne, hogy a veszélyeztetett diákjaikat az újfajta karrierutak felé is tudják orientálni.
– Ilyen még nem volt a magyar oktatási rendszerben az eseti projekteken kívül. Nem szakmákat tanítunk, hanem egyénre szabott fejlesztési programokat állítunk össze, amely a gyerekek képességeinek folyamatos mérésén, monitorozásán alapul. Mindez más típusú tanári munkát feltételez, hiszen bár a képzések iskolai közegben zajlanak, nincsenek a szó szoros értelmében vett tantárgyak. Helyette egyéni mentorálás, csapatmunka, sok-sok gyakorlat jellemző – magyarázta Pölöskei Gáborné, kiemelve: az új képzési programokat nemcsak tanulói jogviszonyban, iskoláskorúak érhetik el, hanem felnőttek is. Tanulói jogviszonyban ráadásul ösztöndíjat is kaphatnak a fiatalok.