időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo

A végzős általános iskolások harmada kipróbálta már a cigarettát

Hertelendy Gábor
Forrás: MTI
2020.12.25. 14:03
A végzős általános iskolások harmada kipróbálta már a cigarettát

A fiatalok többsége ma is menőnek tartja a dohányzást, amelynek megakadályozásához nevelésre, oktatásra és családi mintára van szükség – közölte lapunkkal az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet megbízott főigazgatója. Bogos Krisztina arról is beszélt, hogy a dohányzás egyebek mellett a leggyakoribb oka a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD), valamint a tüdőráknak.

A stressz rágyújtásra késztethet. Gyermekkorban a családi minta, a szociális környezet és a társaság hatására kísérleteznek a rágyújtással – mondta a Magyar Nemzetnek Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet megbízott főigazgatója. Szavai szerint a dohányzás egy összetett fizikai és lelki függőség: a nikotinbevitel okozta fizikai függőség hatására a dohánytermékek ismételt használata szokássá válhat. – A társas együttlét és a napi rutinhoz kapcsolódó helyzetek megerősíthetik a dohányzást, és idővel ez a viselkedés rögzül. A lelki függőség kialakulásához hozzájárulnak a hiányos vagy sérült társas kapcsolatok, a negatív érzelmekkel való nem megfelelő megküzdés és a pozitív érzések megélésének hiányosságai – fejtette ki.

Már az iskolában rágyújtanak

Bogos Krisztina azt is ismertette, hogy míg az Európai Unióban a 15. életév feletti lakosok 26 százaléka dohányzik – ezen belül a férfiak 30, a nők 22 százaléka –, addig Magyarországon a 18 év felettieknél ez az arány 29 százalék, melyen belül a férfiak körében 34, a nőknél 25 százalékos dohányzási ráta figyelhető meg. Itthon átlagosan 17,5 évesen kezdenek rendszeresen dohányozni: a férfiak 16,8, a nők 18,3 évesen. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy a serdülők akár 14 éves korukban is rászokhatnak a cigarettára:

a 13–15 éves gyermekek 33 százaléka már kipróbálta a dohányzást, 16 százalékuk az elmúlt harminc napban is használt valamilyen dohányterméket, három százalékuk pedig naponta dohányzik.

Szavai szerint még mindig jellemző, hogy a fiatalok menőnek látják a dohányzókat, és ezt a jelenséget felerősítik az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek. – Ahhoz, hogy ez megforduljon, nagyon fontos a nevelés-oktatás szerepe is. Nagyon fontos, hogy a dohányzás motivációjának a forrását időben felismerjük egyénenként, hiszen erre nincs egységes receptúra. Nincs olyan, hogy valakinek csak nikotinpótló tapasz vagy rágógumi használata oldaná meg a problémát, ehhez különböző módszertani lehetőségek alkalmazására, például pszichológiai tanácsadásra van szükség – jelezte az intézetvezető.

A felnőtt korú lakosság 29 százaléka gyújt rá cigarettára. Fotó: Bach Máté

Szakember lehet a leszokás kulcsa

A leszokás fázisában döntő szerepük lehet az ezzel foglakozó tanácsadó szakembereknek, akik erősítik a leszokásra való motivációt, és – ha a dohányzó elszánta magát – támogatják a leszokás folyamatát. Felhívják a páciens figyelmét: tapasztalja meg, hogy a dohányzásról való leszokás milyen testi-lelki egészségnyereséget eredményez, és mennyi pénzt tud megspórolni. A leszokásra elszánt dohányzókat a szakemberek egy program során segítik a dohányzásmentes élet kialakításában. De másfajta segítség is rendelkezésre áll.

– A Gond? Egy szál se! elnevezésű mobiltelefonos alkalmazás segít megtervezni és könnyebbé tenni a leszokás folyamatát, erősíti az önbizalmat, és fenntartja a motivációt.

Segít áttekinteni, hogy az utolsó szál cigaretta elszívása óta mennyit javulhatott az egészségi állapot, és mennyi pénzt sikerült megtakarítani. Praktikus tippekkel és egy frappáns memóriajátékkal támogatja a cigaretta utáni vágy leküzdését – ismertette a főigazgató.

Daganatot okoz

Bogos Krisztina emlékeztetett: a dohányzás károsítja a légutakat és a tüdőszövetet, szív- és érrendszeri megbetegedést, illetve érszűkületet okoz, aminek következménye lehet a stroke, a szívinfarktus és az alsó végtagi érszűkület kialakulása. A légutakban krónikus gyulladást okoz, és lassítja a légúti fertőzések gyógyulását.

– A dohányzás a legfőbb kóroka a nagy népegészségügyi problémaként elkönyvelt krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD), valamint a legrettegettebb daganatos betegségnek, a tüdőráknak, illetve hozzájárul több daganatos betegség kialakulásához

– sorolta Bogos Krisztina.

A főigazgató kifejtette: a nikotin egy szerves vegyület, az agyban található receptorokhoz kötődik, amelyek stimulálják az örömet okozó, ingerületátvivő anyagok felszabadulását, a dopaminét és a noradrenalinét. – A nikotintartalmú termékekre rendkívül könnyű rászokni, hiszen a kialakult örömérzet újabb és újabb fogyasztásra ösztönzi a dohányzókat, ennek hirtelen elhagyásakor pedig megvonási tünetek jelentkezhetnek. Az e-cigaretta és a dohányhevítő rendszerek nem alternatívák a dohányzásra, hiszen a nikotin mennyisége nem változik, a nikotinfüggőség fennmarad – fejtette ki a szakember.

Bogos Krisztina hangsúlyozta: abban bízik, hogy a Ne gyújts rá! nevű világnap és a dohányzásmentes nap hozzájárul az egészségtudatos életmódra törekvéshez. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben működő módszertani központ szakemberképzési és oktatási feladatokat is ellát, valamint közreműködik a dohányzás visszaszorítását célzó tevékenységben.

A magyarok csaknem harmada dohányzik

A Korányi-intézet országos, dohányzási szokásokat vizsgáló reprezentatív felmérése szerint tavaly a felnőtt magyar lakosság csaknem harminc százaléka volt aktív dohányzó, beleértve az e-cigaretta-használatot is – írta a Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ egy korábbi közleményében.

Míg 2003-ban 34 százalék volt a dohányzók aránya, addig napjainkban a lakosság 27,3 százaléka napi rendszerességgel, 2,3 százaléka pedig alkalmanként dohányzik vagy használ dohányzással kapcsolatos elektronikus eszközt, ami még mindig magas arány.

– Ez utóbbiakat azért is nagyon fontos kiemelni, mert számos alternatív eszközt használó nincs tisztában azzal, hogy a nikotin akkor is káros és ugyanúgy függőséget okoz, ha nem a dohányfüsttel kerül az emberi szervezetbe – jelentette ki Cselkó Zsuzsa, az intézet osztályvezetője. A dohányzók nemcsak saját egészségüket károsítják, hanem sok esetben családtagjaik egészségét is: a felmérés szerint a dohányzók 72 százaléka kisebb-nagyobb rendszerességgel dohányzik otthonában, sokan zárt térben, 29 százalékuk pedig az autójában is. A dohányzó a cigaretta füstjének csupán 15 százalékát szívja be, a többi a levegőbe kerül, és mások is belélegzik, akik így passzív dohányzóvá válnak – áll a közleményben.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.