Alanyi jogon illeti meg az apát gyermeke nevelése

Jogilag nem hibázott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal abban a gyermekelhelyezési ügyben, ahol egy édesanyját elvesztő kislányt a korábban neveléséről lemondó apjára bízták. A nagyszülők három hónapja nem látták unokájukat, a karácsonyt sem töltheti velük.

Forrás: Új Néplap MW

Az anyai nagyszülőknek szemtanúk mesélték el, hogy a kislány tiltakozott, amikor az apa el akarta vinni, ellenkezett, sírt, majd kővel dobálta az apát, aki viszont kijelentette: szerinte ez a megfelelő megoldás: ha teljesen elzárja a gyermeket a múltjától, akkor könnyebben dolgozza majd fel az anya elvesztését, amiben szintén igénybe veszik egy rutinos gyermekpszichológus segítségét.

Rózsa Róbert, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal sajtófőnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a hivatal kiemelt hangsúlyt fektet a családok és azon belül is a gyermekek védelmére. Ugyanakkor kifejtette: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntések nem nyilvánosak, az egyedi gyámhatósági ügyekben semmiféle tájékoztatást nem adhatnak. Így arra sem kaptunk választ, hogy az anyai nagyszülők kérelmével, a gyermeket jól ismerő, a gyász feldolgozásában neki már segítő pszichológus szakértő véleményével mi a helyzet.

Nem tiltható meg a kapcsolattartás

A nagyszülők három hónapja közvetlenül semmit nem tudnak a kislányról, nem láthatják, nem is beszélhetnek vele, telefonon sem, az apa nem engedi. A gyermek szeretett volna a temetésen elbúcsúzni édesanyjától, az apa erre sem adott lehetőséget, arra hivatkozva, hogy a kislány beteg, Mindenszentek napján sem vihették magukkal a nagyszülők. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szerint a gyermekelhelyezés ügyében jogerős döntés még nem született. A nagyszülők bíznak abban, hogy a gyermek visszakerülhet hozzájuk, abba az otthonba, ahol eddig is élt. Nem szeretnék megtiltani az apával, az apa családjával való kapcsolattartást, de nem értik, miért csak a jogszabályokat nézték a hivatalnokok, hogyan kerülhetett ilyen, számára idegennek mondható helyzetbe, számára alig ismert emberekhez, ismeretlen környezetbe egy ezek nélkül is sérült, megtört kisgyermek.

A Magyar Nemzet kíváncsi volt az apa álláspontjára is, miért mondott le annak idején a szülői felügyeleti jogról, mi indokolta most annak feléledésére irányuló keresetét, hogyan képzeli a gyermeke jövőjét. Az apa a kérdésekre nem kívánt válaszolni, az Alaptörvényben is biztosított, a magánélet sérthetetlenségére vonatkozó jogára és a gyermeke érdekeire hivatkozott. Kiemelte azt, ami korábban sem volt vitatott: hogy kizárólagos és teljes felügyeleti joggal rendelkezik vér szerinti gyermeke nevelésének kérdésében, minden cselekedete és intézkedése törvényes és jogszerű volt. A nagyszülőknek jelezte: a kapcsolattartási szabályokat a jogerős határozatban foglaltak alapján végre fogja hajtani, addig viszont jogában áll erről szabadon, véleménye és a gyermek általa vélelmezett érdeke szerint döntenie, így ideiglenesen, gyermeke érdekeit, a sajnálatos tragédia miatt bekövetkezett új körülményeket figyelembe véve akár meg is tilthatja azt.

Molnár László budapesti, családjogban jártas ügyvéd szerint valóban minden a törvény által előírt módon történt. A jogász a Magyar Nemzetnek elmondta: a szülői felügyelet joga nem szerzett, hanem alanyi jog, a vér szerinti apának nemcsak joga, kötelessége is gondoskodnia a gyermekéről. Ha nincs olyan tényező – távolságtartás, a gyermek korábbi bántalmazása, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti korábbi ítélet vagy a gyermek fejlődésére káros életvitel, alkoholizmus, drogfüggőség – mely kizárná a vér szerinti apát a gyermek neveléséből, ha jog-és cselekvőképes, akkor jelen esetben egyedüli szülőként kizárólagos felügyeleti joga van a gyermek nevelésében. A nagyszülőket a törvény szerint nem illeti meg ezen az alanyi jogon a gyermek nevelése, csak a kapcsolattartás, abban viszont az apa nem akadályozhatja meg őket. Az ügyvéd hozzátette: a jog nem moralizál, itt minden döntés törvényszerű. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a gyermeknek mi lett volna a jobb, de ezt nem lehet most eldönteni, a gyámügy vizsgálata szerint az apa és családja – a korábbi lemondó nyilatkozatok már érvényüket vesztették az anya halálával – megfelelő érzelmi és anyagi hátteret tud biztosítani gyermekének. Az anyai nagyszülők kérelmezhetik a gyermek nevelésének a jogát, de ha az apa által biztosított környezet megfelelő, akkor erre nincs esélyük. Molnár László szerint legjobb, ha a tragédia után a lehető legbékésebb hangnemben megegyezik a két család a gyermek láthatásában, a kislánynak is a nyugalom, a szeretet lehet a legjobb gyógyír, nem a veszekedés, pereskedés.