Alanyi jogon illeti meg az apát gyermeke nevelése

Jogilag nem hibázott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal abban a gyermekelhelyezési ügyben, ahol egy édesanyját elvesztő kislányt a korábban neveléséről lemondó apjára bízták. A nagyszülők három hónapja nem látták unokájukat, a karácsonyt sem töltheti velük.

Forrás: Új Néplap MW

Szörnyű baleset történt augusztus közepén reggel egy alföldi kisváros közelében. Egy fiatal szakasszisztens dolgozni indult a közeli kórházba. Nem volt fáradt, nem volt beteg, nem hajtott gyorsan, nem készült öngyilkosságra, egyszerűen csak hibázott. Autójával áttért a menetiránnyal ellentétes sávba, ahol frontálisan ütközött egy kamionnal. Mentőhelikopterrel vitték kórházba, már a szállításnál kómába esett, a fiatal nő hat nap elteltével, napra pontosan három hónapja meghalt.

Megszokott környezet

Az anya kislánya a tragédia után pár nappal kezdte az első osztályt a vidéki iskolában. A gyermek nagyon nehezen viselte édesanyja halálát, a régi közösség, az ismerős gyerekek, sporttársak, helyi pedagógusok segítettek neki a gyász feldolgozásában. Ebből az iskolából akarta nagyszülei tudta, a gyerek ruhái, személyes holmijai nélkül elvinni magához az apaja. Egy ismerős értesítette a nagyszülőket, így legalább egy búcsúölelésre volt esélyük, azóta nem látták a kislányt, de még nem is beszélhettek vele. A száz kilométeres távolságban élő apa jogszerű, érvényes gyámhatósági határozat alapján vette magához a kislányt, ám a dolog nem ennyire egyszerű.

Az anyai nagymama a Magyar Nemzetnek elmondta: lánya soha nem élt együtt gyermeke vér szerinti édesapjával. Az apa elismerte a biológiai apaságot, ritkán látogatta a gyermeket, az anya kizárólagos javára lemondott a szülői felügyelet jogáról, ezt tavaly az apai nagyszülők is megerősítették egy hasonló tartalmú nyilatkozatban. A kislány így is boldog volt, mindent megkapott otthon, imádta az édesanyját, nagyszüleit, az alföldi kisvárost, a pajtásait, a helyi tánciskolát, a tanyát, ahová édesanyjával lovagolni jártak.

Automatikusan az apát illeti a felügyeleti jog

A balesetről a nagyszülők értesítették unokájuk apját. A fiatal nő még kómában volt, amikor a férfi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal gyámügyi osztályán a hatályos törvények értelmében élt a szülői felügyelet feléledésének jogával. Iratokkal bizonyította a vér szerinti apaságot, s nem is korlátozta semmiféle tiltó határozat a jog gyakorlásában, a hatóság helyt adott a kérelmének. Így viszont az a helyzet állt elő, hogy az anya négy nappal korábbi halála után a törvény szerint automatikusan és jogszerűen az apáé lett a gyermek kizárólagos felügyeletének joga. A lányukért aggódó, majd gyászoló nagyszülők is beadták a kislány felügyeleti és nevelési jogát érvényesítendő keresetet, amelyet pszichológusi véleménnyel is alátámasztottak. A szakértő szerint káros a gyermeket ilyen állapotban kiragadni, kiszakítani a környezetéből, s elvinni egy ismeretlen helyre, számára gyakorlatilag idegen emberek közé, a személyes holmijai nélkül.

Az anyai nagyszülőknek szemtanúk mesélték el, hogy a kislány tiltakozott, amikor az apa el akarta vinni, ellenkezett, sírt, majd kővel dobálta az apát, aki viszont kijelentette: szerinte ez a megfelelő megoldás: ha teljesen elzárja a gyermeket a múltjától, akkor könnyebben dolgozza majd fel az anya elvesztését, amiben szintén igénybe veszik egy rutinos gyermekpszichológus segítségét.

Rózsa Róbert, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal sajtófőnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a hivatal kiemelt hangsúlyt fektet a családok és azon belül is a gyermekek védelmére. Ugyanakkor kifejtette: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntések nem nyilvánosak, az egyedi gyámhatósági ügyekben semmiféle tájékoztatást nem adhatnak. Így arra sem kaptunk választ, hogy az anyai nagyszülők kérelmével, a gyermeket jól ismerő, a gyász feldolgozásában neki már segítő pszichológus szakértő véleményével mi a helyzet.

Nem tiltható meg a kapcsolattartás

A nagyszülők három hónapja közvetlenül semmit nem tudnak a kislányról, nem láthatják, nem is beszélhetnek vele, telefonon sem, az apa nem engedi. A gyermek szeretett volna a temetésen elbúcsúzni édesanyjától, az apa erre sem adott lehetőséget, arra hivatkozva, hogy a kislány beteg, Mindenszentek napján sem vihették magukkal a nagyszülők. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szerint a gyermekelhelyezés ügyében jogerős döntés még nem született. A nagyszülők bíznak abban, hogy a gyermek visszakerülhet hozzájuk, abba az otthonba, ahol eddig is élt. Nem szeretnék megtiltani az apával, az apa családjával való kapcsolattartást, de nem értik, miért csak a jogszabályokat nézték a hivatalnokok, hogyan kerülhetett ilyen, számára idegennek mondható helyzetbe, számára alig ismert emberekhez, ismeretlen környezetbe egy ezek nélkül is sérült, megtört kisgyermek.

A Magyar Nemzet kíváncsi volt az apa álláspontjára is, miért mondott le annak idején a szülői felügyeleti jogról, mi indokolta most annak feléledésére irányuló keresetét, hogyan képzeli a gyermeke jövőjét. Az apa a kérdésekre nem kívánt válaszolni, az Alaptörvényben is biztosított, a magánélet sérthetetlenségére vonatkozó jogára és a gyermeke érdekeire hivatkozott. Kiemelte azt, ami korábban sem volt vitatott: hogy kizárólagos és teljes felügyeleti joggal rendelkezik vér szerinti gyermeke nevelésének kérdésében, minden cselekedete és intézkedése törvényes és jogszerű volt. A nagyszülőknek jelezte: a kapcsolattartási szabályokat a jogerős határozatban foglaltak alapján végre fogja hajtani, addig viszont jogában áll erről szabadon, véleménye és a gyermek általa vélelmezett érdeke szerint döntenie, így ideiglenesen, gyermeke érdekeit, a sajnálatos tragédia miatt bekövetkezett új körülményeket figyelembe véve akár meg is tilthatja azt.

Molnár László budapesti, családjogban jártas ügyvéd szerint valóban minden a törvény által előírt módon történt. A jogász a Magyar Nemzetnek elmondta: a szülői felügyelet joga nem szerzett, hanem alanyi jog, a vér szerinti apának nemcsak joga, kötelessége is gondoskodnia a gyermekéről. Ha nincs olyan tényező – távolságtartás, a gyermek korábbi bántalmazása, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti korábbi ítélet vagy a gyermek fejlődésére káros életvitel, alkoholizmus, drogfüggőség – mely kizárná a vér szerinti apát a gyermek neveléséből, ha jog-és cselekvőképes, akkor jelen esetben egyedüli szülőként kizárólagos felügyeleti joga van a gyermek nevelésében. A nagyszülőket a törvény szerint nem illeti meg ezen az alanyi jogon a gyermek nevelése, csak a kapcsolattartás, abban viszont az apa nem akadályozhatja meg őket. Az ügyvéd hozzátette: a jog nem moralizál, itt minden döntés törvényszerű. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a gyermeknek mi lett volna a jobb, de ezt nem lehet most eldönteni, a gyámügy vizsgálata szerint az apa és családja – a korábbi lemondó nyilatkozatok már érvényüket vesztették az anya halálával – megfelelő érzelmi és anyagi hátteret tud biztosítani gyermekének. Az anyai nagyszülők kérelmezhetik a gyermek nevelésének a jogát, de ha az apa által biztosított környezet megfelelő, akkor erre nincs esélyük. Molnár László szerint legjobb, ha a tragédia után a lehető legbékésebb hangnemben megegyezik a két család a gyermek láthatásában, a kislánynak is a nyugalom, a szeretet lehet a legjobb gyógyír, nem a veszekedés, pereskedés.