Az európaiak elsöprő többsége szerint nem a migránsok betelepítése a megoldás a népességfogyásra

Századvég-kutatás: kontinensünk polgárai szerint a gyermekvállalás ösztönzésének növelése, a családok megerősítése a jövő feltétele.

Forrás: Századvég Alapítvány

Bevándorlás helyett a gyermekvállalást támogatják az európaiak

Európában évek óta meghatározó közéleti vitatéma a népességfogyás. Az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek (például a munkaerőhiány) következtében fellépő kihívások kezelésének megoldásában Brüsszel, továbbá a nyugat-európai politikai vezetők egy része a bevándorlás ösztönzését részesítené előnyben. A kutatás rávilágított arra, hogy az európai megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka), valamint a visegrádi együttműködés polgárainak több mint a háromnegyede (78 százaléka) a belső erőforrásokra történő támaszkodást, a helyi családok támogatását részesíti előnyben a migráció helyett. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést kimutatható, hogy a bevándorlás ösztönzése helyett a családok helyzetének megkönnyítésével egyetértők aránya Magyarországon (91 százalék), Lettországban (kilencven százalék) és Bulgáriában (kilencven százalék) a legmagasabb. Fontos kiemelni, hogy a vizsgált 28 ország közül egyedül Luxemburgban nem haladja meg az előbbi állítással egyetértők aránya az ötven százalékot, erről az országról azonban az is elmondható, hogy a válaszadók relatív többsége (47 százaléka) a bevándorlás helyett a családok támogatásában látja a jelentkező kihívások megoldásának a kulcsát.

Fotó: Századvég Alapítvány

Kulcskérdés a családalapítás

Az európaiak 87 százaléka legalább egy gyermeket kíván vállalni, ezzel szemben azoknak az aránya, akik gyermek nélkül képzelik el az ideális családot, mindössze öt százalékra tehető. Fontos kihangsúlyozni, hogy a gyermekvállalási kedv az európai átlaghoz képest magasabb a volt szocialista országok (92 százalék) és a visegrádi együttműködés polgárai (91 százalék) körében. Azoknak az aránya, akik a gyermektelen családmodellt részesítik előnyben, Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában (egy-egy százalék) a legalacsonyabb, míg Németországban, illetve Finnországban a legmagasabb (nyolc-nyolc százalék).

A családalapítás szempontjából kulcskérdésnek tekinthető, hogy a fiatalok kellő időben megteremthessék a gyermekvállaláshoz szükséges körülményeket. Ezzel összefüggésben a kutatás rámutat arra, hogy az európai válaszadók relatív többsége (ötven százaléka), továbbá a volt szocialista és a visegrádi országok megkérdezettjeinek több mint kétharmada (mintegy hetven százaléka) úgy gondolja, hogy segíteni kell a fiatalokat abban, hogy minél előbb vállalhassanak gyermeket. Azoknak az aránya, akik támogatják a fiatalok mielőbbi gyermekvállalásának elősegítését, Magyarországon (88 százalék), Szlovéniában (84 százalék) és Szlovákiában (81 százalék) a legmagasabb. Ennek fényében kijelenthető, hogy a magyar társadalom kiemelkedő családcentrikussága nem pusztán abban nyilvánul meg, hogy a magyarok – európai összehasonlításban is – rendkívül fontosnak ítélik a család intézményét, hanem megkerülhetetlen tényezőnek tartják az állam aktív szerepvállalását azért, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon. Ezzel szemben a britek 67, a hollandok 65, továbbá a svéd válaszadók hatvan százaléka nem helyesli a fiataloknak nyújtott segítséget, amely azt célozza, hogy minél hamarabb gyermeket vállalhassanak.

Az Európa projekt című kutatás 2016 óta

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project 28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként ezer, azaz összesen 28 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen harmincezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel.