Az LMP rábólintott az ellenzéki összefogásra

Az előző választáson, 2018-ban még külön indultak, amiből óriási feszültség lett párton belül és kívül.

Budapest, 2019. november 23. Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára beszél a párt kongresszusa után tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Loft Events Rendezvényteremben 2019. november 23-án. Mögötte Schmuck Erzsébet, az LMP parlamenti frakcióvezetõ-helyettese, akit a kongresszuson nagy többséggel társelnökké választottak. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Az LMP országos politikai tanácsának döntése valószínűleg ezt a káoszt igyekezett most elkerülni. A párt a közleményében úgy fogalmazott, hogy

nyilvánvaló provokáció a választási törvény kormánypárti módosítása a vírushelyzet közepén, ami azonban újra megerősíti, hogy a tisztességes, sokszínű pártverseny visszaállításának a Fidesz megbuktatása az első és megkerülhetetlen lépése.

Mindehhez érdemes hozzátenni: a választási törvény módosításával kapcsolatos elítélő nyilatkozatok különösen annak fényében visszatetszőek, hogy az ellenzéki közbeszéd a 2018-as választás óta a teljes körű összefogásról szól. Mint ismert, a kormánypártok később Volner János független képviselő javaslatára szigorítottak, azt kezdeményezve, hogy csak az a párt állíthasson országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állít jelöltet. A szabálymódosítással az úgynevezett kamupártokat akarja nehéz helyzetbe hozni a kormány, amelyek csak a választási kampányban elkölthető kampánytámogatások felvétele miatt jöttek létre. Mindez nem zavarja meg az ellenzéket abban, hogy egy közös listán induljon, és minden egyéni választókerületben egy jelöltet indítson a Fidesz–KDNP ellen.

Az LMP közleményéből az is kiderül, hogy az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt kiválasztása esetén támogatják az előválasztás intézményét, bár előbbi esetben ezt csak ott tartják feltétlenül szükségesnek, ahol az ellenzéki pártok nem tudnak megegyezni a jelölt személyében.