Kizárólagos ideológiát erőltetne az egyes tagállamokra az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság által előterjesztett cselekvési terv olyan, a tagállami szuverenitás részét képező területeket érint, melyek módosításához az európai uniós szerződések módosítása szükséges – fejtette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a központ online sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a bizottság célja az Európai Egyesült Államok megteremtésének irányába történő elmozdulás.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, és a cseh alelnök, akit Orbán Viktor lemondásra szólított fel Fotó: Emilie GOMEZ Forrás: Európai Parlament

Online sajtótájékoztatón értékelte az Európai Bizottság „demokráciavédelmi” cselekvési tervét Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási műhelyének vezetője csütörtökön.

Kovács István véleménye szerint napjainkban harc dúl az Európai Unión belül a szuverenisták és a föderalisták között. Jelenleg az uniós intézmények, főként az Európai Bizottság, az EU Bírósága, de egyre inkább az Európai Parlament is a föderális Európa megteremtéséért dolgozik. Ez a cselekvési terv is illeszkedik ebbe az elképzelésbe:

a bizottság célja az Európai Egyesült Államok megteremtésének irányába történő elmozdulás.

A tervezet jól illeszkedik abba a folyamatba is, aminek részeként migrációs, gender-, illetve jogállamisági témában a bizottság csorbítani szeretné a tagállamok hatáskörét.

A hatályban lévő uniós szerződések azonban egyértelműek: az Európai Bizottság addig nem avatkozhat be ezeken a területeken, amíg szerződésmódosítással abba valamennyi tagállam bele nem egyezett – magyarázta a stratégiai igazgató. Mint mondta,

a tervezetből egyértelművé válik, hogy a bizottság szeretné megmondani, mi a demokratikus és mi nem.

Az Európai Bizottság értelmezése szerint azonban a demokrácia csak liberális demokrácia lehet. A bizottság a tervezettel befolyásolni szeretné a tagállami választásokat, mi, magyarok azonban egy olyan demokráciában hiszünk, ahol a választók kezében van a végső döntés.

Magának a dokumentumnak ugyan jogi kötőereje nincs, de kijelöli a fő irányokat: világossá válik, hogy az Európai Bizottság a nyílt társadalom politikai NGO-ival karöltve bele kíván szólni a választásokba. Mindezt a 2024-es európai parlamenti választásokig tervezi megvalósítani, de valószínű, hogy már a 2022-es magyarországi választásokba is be kíván avatkozni az unió.

Kovács Attila a tervben foglalt konkrét elképzelések kapcsán kiemelte, hogy

az Európai Bizottság politikai NGO-kon keresztül támogatná a tagállamokban a liberális ellenzéki médiát, kiállna a tagállami médiatudatossági kampányok mellett, ellenőrizni kívánja a médiavállalatok tulajdoni viszonyait, és – amennyiben úgy ítéli meg – akár versenyjogi eszközökkel is felléphet ellenük.

A bizottság emellett az online gyűlöletbeszéd fogalmának meghatározásával, valamint az álhírekkel szembeni küzdelemre hivatkozással betilthatná a neki nem tetsző politikai hirdetéseket. Az uniós testület javaslatot kíván tenni az európai politikai pártok finanszírozására is.

Az Alapjogokért Központ teljes elemzése a linkre kattintva érhető el.