Online sajtótájékoztatón értékelte az Európai Bizottság „demokráciavédelmi” cselekvési tervét Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási műhelyének vezetője csütörtökön.
Kovács István véleménye szerint napjainkban harc dúl az Európai Unión belül a szuverenisták és a föderalisták között. Jelenleg az uniós intézmények, főként az Európai Bizottság, az EU Bírósága, de egyre inkább az Európai Parlament is a föderális Európa megteremtéséért dolgozik. Ez a cselekvési terv is illeszkedik ebbe az elképzelésbe:
a bizottság célja az Európai Egyesült Államok megteremtésének irányába történő elmozdulás.
A tervezet jól illeszkedik abba a folyamatba is, aminek részeként migrációs, gender-, illetve jogállamisági témában a bizottság csorbítani szeretné a tagállamok hatáskörét.
A hatályban lévő uniós szerződések azonban egyértelműek: az Európai Bizottság addig nem avatkozhat be ezeken a területeken, amíg szerződésmódosítással abba valamennyi tagállam bele nem egyezett – magyarázta a stratégiai igazgató. Mint mondta,
a tervezetből egyértelművé válik, hogy a bizottság szeretné megmondani, mi a demokratikus és mi nem.
Az Európai Bizottság értelmezése szerint azonban a demokrácia csak liberális demokrácia lehet. A bizottság a tervezettel befolyásolni szeretné a tagállami választásokat, mi, magyarok azonban egy olyan demokráciában hiszünk, ahol a választók kezében van a végső döntés.
Magának a dokumentumnak ugyan jogi kötőereje nincs, de kijelöli a fő irányokat: világossá válik, hogy az Európai Bizottság a nyílt társadalom politikai NGO-ival karöltve bele kíván szólni a választásokba. Mindezt a 2024-es európai parlamenti választásokig tervezi megvalósítani, de valószínű, hogy már a 2022-es magyarországi választásokba is be kíván avatkozni az unió.
Kovács Attila a tervben foglalt konkrét elképzelések kapcsán kiemelte, hogy
az Európai Bizottság politikai NGO-kon keresztül támogatná a tagállamokban a liberális ellenzéki médiát, kiállna a tagállami médiatudatossági kampányok mellett, ellenőrizni kívánja a médiavállalatok tulajdoni viszonyait, és – amennyiben úgy ítéli meg – akár versenyjogi eszközökkel is felléphet ellenük.
