Könnyebb lesz bejutni Budapestre

Akár fél órával csökkenhet a menetidő egyes HÉV-vonalakon, az utasszám pedig megháromszorozódhat a következő évtized legjelentősebb közlekedésfejlesztésének köszönhetően, amelyen belül a közel fél évszázados szerelvényeket is lecserélik. Az óriásberuházás egyes elemeinek tervezése már javában zajlik.

2020. 12. 30. 7:45
Budapest, 2015. november 18. Az 1910 óta működő Helyiérdekű Vasút, a BKK-BKV H8-as és H9-es vonalán közlekedő egyik HÉV-szerelvény kigördül az Örs vezér téri végállomásról. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy éven belül elkészül a következő évtized legjelentősebb közlekedési fejlesztésének részét képező 5-ös metró megvalósíthatósági tanulmánya, és az ehhez kapcsolódó költség-haszon elemzés a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint. A Budapestet és az agglomerációját érintő vasútfejlesztési elképzelés eredményeként egy – a menetidőt jelentősen lerövidítő és a jelenleginél nagyságrendekkel magasabb utasszámot lehetővé tévő –

elővárosi gyorsvasút jönne létre a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-vonalak belváros alatti összekötéséből.

Utóbbi két HÉV a Kálvin térig jár majd, és az oda vezető alagúti szakasz tervezése 2023 első felében zárul. – Ma Budapest közlekedésének legnagyobb kihívása, hogy az elővárosokból és a külső kerületekből naponta egymillióan jönnek autóval Budapest belső részeibe, ezt a nyomást kell enyhítenünk – hangsúlyozta Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a kommünikében.

Mint írták, legnagyobb mértékben a ráckevei vonalon csökken a HÉV menetideje:

Ráckevéről a jelenleginél 30 perccel gyorsabban lehet majd a Kálvin térre jutni. Csepelről pedig hét perccel rövidül a közlekedéssel töltött idő ugyaneddig a desztinációig.

A forgalomnövekedés szintén elsősorban a ráckevei vonalon lesz számottevő, ahol a modellezések szerint a HÉV-et használó utasok száma akár megháromszorozódhat.

A tervezői munka a sikeres közbeszerzési eljárás lezártát követően nyár elején kezdődött el, és a fejlesztés jelenlegi stádiumával kapcsolatban arról tájékoztattak, hogy a H5-ös szentendrei HÉV-vonalon modern, akadálymentesített megállókat és Békásmegyertől Szentendréig teljesen felújított vasúti pályát terveznek. – A HÉV-fejlesztés első üteme során a HÉV-ek a Közvágóhídnál a föld alá süllyednek, és egy Boráros téri megállóval érik majd el a Kálvin téri állomást. Így a Duna-parti sávról eltűnhet a HÉV-vágány, és ezáltal egy összefüggő, új zöld sétány jöhet létre. A tervek között szerepel a Boráros tér megújítása is: teljesen új szerepet kaphat a mai buszvégállomás, és autótenger helyett egy olyan új zöld tér jöhet létre, amely összeköti a Nagykörutat a Dunával és a Duna-parti sétánnyal – ismertette a tervezés részleteit Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

A közleményben arra is kitértek, hogy a leendő belvárosi alagúttal Szentendrétől Csepelig és Ráckevéig létrejövő gyorsvasúti rendszeren akár az Esztergom és Kunszentmiklós–Tass felől érkező elővárosi MÁV-vonatok is közlekedhetnek majd. A HÉV-fejlesztés részeként lecserélik a 44 éves átlagéletkorú, mára már teljesen elöregedett kocsikat is a MÁV–HÉV Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárásban, és a több mint 50 szerelvényre vonatkozó tender az elmúlt 40 év legnagyobb volumenű járműbeszerzése lesz. Hangsúlyozták: az érintett fővárosi és elővárosi önkormányzatokat az első pillanattól kezdve bevonják a tervezésbe, és ezen települések vezetői támogatják is a fejlesztést.

A projekt a Budapest Fejlesztési Központ és a MÁV–HÉV Zrt. konzorciuma által, az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program által valósul meg. A beruházásra nyújtott összes – száz százalékban vissza nem térítendő – támogatás 13,7 milliárd forint. A kivitelezés a 2021–2027 közötti európai uniós források függvényében kezdődhet meg, és amennyiben elegendő forrás áll rendelkezésre, a kormány megvalósítaná a projektet a következő uniós fejlesztési időszakban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.