Az OPNI bezárásától az utcán élő pszichiátriai betegekig

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásának hatása állandó viták tárgya. Az átlagember azt tapasztalja, hogy egyre gyakrabban találkozik az utcán zavart tudatállapotú emberekkel, ám korántsem biztos, hogy ennek a jelenségnek az orvoslása egyetlen intézmény dolga.

Ritó Szabolcs
2020. 12. 13. 7:18
null
Szanatórium lehet a pszichiátriai és neurológiai intézetből Fotó: Éberling András
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évről évre visszatérő téma a hazai közbeszédben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es bezárása, amely utóhatásaival együtt a Gyurcsány-kormány egészségügyi tárcájának legkárosabb, a pszichiátriai zavarokkal sújtott betegeket és a társadalmi együttélést hátrányosan érintő lépése.

Habár az OPNI bezárását rengeteg spekuláció lengi körül, hosszú utótörténetéből mégis tényszerűen kiemelhető, hogy az elkészült hatástanulmányok és szakpolitikai anyagok mind elmarasztalták a döntést. Az Állami Számvevőszék egy 2012-ben nyilvánosságra hozott jelentésében úgy fogalmazott, hogy „az OPNI bezárása szakmailag előkészítetlen és célszerűtlen volt. [….] 2007-ben a kórházi struktúraváltás 11 intézményben szüntette meg a pszichiátriai aktív fekvőbeteg-ellátást, valamint döntött az ellátórendszer csúcsát jelentő OPNI bezárásáról”.

Az akkori egészségügyi tárca minden szakmai érvet félresöpört az intézet finanszírozási nehézségeire hivatkozva. Az OPNI vezetősége több javaslatot is előterjesztett, amelyek lehetővé tették volna, hogy az intézet a saját ingatlantulajdonával rendelkezve, az ellátást átcsoportosítva pluszforrásokat teremtsen elő, mivel a meglétük nem csupán a pszichiátriai és neurológiai betegek kezelése terén volt fontos, hanem egy világszínvonalú stroke-centrumot is működtetett (ezt később az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet – OKITI – vette át).

Fontos lett volna az intézet szakmai csapatának együtt tartása is, hiszen egyénenként is több évtizedes tudás és tapasztalat koncentrálódott egy helyen. Mégis a szakmai érvek és megannyi tüntetés ellenére a baloldali egészségpolitika a bezárás mellett döntött: a pszichiátriai ágykapacitásokat szétosztották az akut osztályok között, a szakembereket pedig szélnek eresztették.

A témával kapcsolatban rendre felmerül a közgondolkodásban, hogy az utcán megjelenő pszichiátriai esetek az OPNI bezárása következtében jelentek meg. Erről a jelenségről és a hazai pszichiátriai ellátás jelenlegi állapotáról az utódintézmény (Nyírő–OPAI) főigazgatóját, Kéri Szabolcsot kérdeztük meg, aki a következő választ adta szerkesztőségünknek:

– Az OPNI 2007-es bezárását követően több mint öt évet kellett várni az új országos intézet, a Nyírő–OPAI megnyitására, amellyel a döntéshozók a Gyurcsány-kormány óriási szakmai hibáját korrigálták. 2013–2020 között az új intézet fokozatosan építkezve töltötte be az OPNI bezárása után keletkezett űrt, alkalmazkodva a megváltozott igényekhez és új kihívásokhoz. Megfelelő fekvő- és járóbeteg-kapacitással és ágyszámmal indult el az egyre összetettebb szolgáltatások rendszere: a klasszikus pszichoszomatikus kórképek és hangulatzavarok kezelésén túl az országban hiánypótló szenvedélybeteg-ellátás (alkohol- és drogproblémák, viselkedési függőségek), az egyre nagyobb igényt kielégítő pszichoterápiás kezelések és az egységes pszichiátriai, neurológiai és belgyógyászati szempontú gyógyítás. Az intézet első hét éve alatt egy új szakorvos-generáció nőtt fel és maradt hazánkban, amelynek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez a rendszer most egészül ki a különösen veszélyeztetett, agresszív magatartású betegek fogadására alkalmas, magas biztonságú osztálynak helyet adó infrastruktúra kiépítésével. 2022 elejére várhatóan ez az országosan egyedülálló ellátási forma is el tud indulni.

A főváros utcáin nagy számmal előforduló, hajléktalan pszichiátriai esetek és az OPNI bezárása közötti összefüggésről a professzor így nyilatkozott:

– A hajléktalan személyek különösen sérülékenyek a mentális zavarok tekintetében, így kiemelt figyelemre és segítségre van szükségük. Az OPNI bezárása és a jelenlegi helyzet között azonban nincs közvetlen összefüggés. A szociális ellátórendszerrel és társintézeteinkkel közösen elengedhetetlenül fontos lenne a hajléktalan honfitársaink pszichiátriai ellátásának megnyugtató, szakmailag megfelelő és emberséges megoldása, amellyel kapcsolatban a Nyírő–OPAI és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata konkrét javaslatokkal és tervvel rendelkezik.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.