Profit helyett az erkölcsi értéket preferáló gazdaságpolitika kell

Csizmadia László szerint az uniós érdekviták fényében különösen nagy dolog a Brüsszelben kialkudott megállapodás.

Bartiz Sarolta Laura Domonkos rendi nővér. 20200916 Budakeszi Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Az uniós viták mögött meghúzódó gazdasági érdekek fényében jelentős sikerként könyvelhető el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megharcolt a nekünk járó pénzért – jelentette ki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke hétfői videóüzenetében. Csizmadia László hangsúlyozta: az egyes tagállamokban a parlamenti választások után a kormányok felelőssége a közjó biztosítása, és az, hogy a lehető legjobb döntést hozzák országuknak, valamint nemcsak a többséget, hanem a kisebbséget is képviselik.

– Azonban nem értünk egyet azzal, hogy az Európai Unióban megválasztott, országok által küldött képviselők eladják magukat, és különböző pártérdekeket, valamint ideológiai képzeteket képviseljenek, s megváltoztassák azt a felelősségrendszert, amelyben az Európai Tanács által hozott döntés is megszületett

– hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: a Soros György által is megvett demokrácia már nem jogállamot, hanem pártállamot jelent.

Csizmadia László olyan változtatást szorgalmaz, amely végre helyreteszi a hierarchiát, biztosítja a tagállamok egyenrangúságát, szuverenitását, a szubszidiaritást.

– Aki a népfelség elvét megkerüli, az nem való a demokrácia intézményrendszerébe

– nyomatékosította a civil szervezet vezetője.

Baritz Sarolta Laura közgazdász és domonkos szerzetes nővér a beszélgetésen elmondta, Magyarország 2020-ban egyre inkább az úgynevezett emberközpontú közgazdaság felé tart, amely nem a profitot tartja elsődlegesnek, hanem az elvi-erkölcsi rendet. Szerinte ezzel szemben

Európa a főáramú közgazdaságtant részesíti előnyben, amely viszont maximalizálja a profitot, és az ember eszközzé, fogyasztóvá, erőforrássá degradálódik.

A Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (Keteg) elnevezésű képzés vezetője ugyanakkor azt is jelezte, hogy vannak olyan gazdasági hálózatok, amelyek az emberközpontúság felé mutatnak, bár nincs akkora ráhatásuk a főáramú közgazdaságtanra, de „kovászként működnek”. – Ez paradigmaváltás az alternatív közgazdászok részéről, amibe a vírus is „besegített”, hiszen sérülékennyé vált a gazdasági szféra – emelte ki Baritz Sarolta Laura. Jelezte, a több tízezernyi angliai és franciaországi társadalmi vállalkozás eszközként tekint a profitra, és értéket akar létrehozni. Úgy vélekedett, ez rokonságban áll az ökológiai közgazdaságtannal, karöltve járnak.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos gazdasági intézkedésekről elmondta, hogy nem növelhető a gazdasági mutató és nem csökkenthető a fertőzöttség egyszerre, éppen ezért a mindenkori kormánynak ilyen esetben nagyon óvatos politikát kell követnie, és teljes körű információkkal kell rendelkeznie. – Meghatározó gazdasági döntésekre került sor a gazdasági akciótervvel, a fizetési moratórium bevezetésével. A keresztény közgazdász arról is beszélt, hogy

létezik egy értékhierarchia, amelyben a pénz és a megtermelt áru csupán eszköz, és a hierarchia legalsó fokán van; csúcsán viszont az emberi élet és az érték áll, amit Orbán Viktor is hangsúlyozott novemberben.

Arra a kérdésre, lát-e esélyt egy kereszténységből fakadó paradigmaváltásra világszerte, úgy válaszolt: bár nő az általa említett „kovászok” száma, sok a visszahúzó erő is.

– Ha elmúlik a járvány, sokan hátradőlnek, és ugyanúgy a fogyasztáson lesz a hangsúly, ami pedig a globális klímaváltozást is előidézte – fogalmazott a nővér, aki a liberális világról is szót ejtett: – A média és az internet világa sajnos durván leegyszerűsít ahelyett, hogy elfogadnánk vagy megértenénk a másik nézetét. – Szavai szerint sárdobálás közepette nem lehet élni: vannak olyan parlamentek, ahol az ellenzék „késsel megy” a kormányra, de az angol parlamentben a pártok a sok vita ellenére emberségesen állnak egymáshoz.

A gazdasági alapokról elmondta: ezekre fel lehetne építeni egy emberközpontú gazdaságot, de ehhez meg kell ismerni a természetjogot és az Aquinói Szent Tamás filozófus által meghatározott természettörvényt is. – A természetjog és a természettörvény az emberről szól: Tedd a jót, kerüld a rosszat! – húzta alá Baritz Sarolta.

A nővér ezzel kapcsolatban elmesélt egy személyes történetet is: 1991-ben üzletkötőként jó viszonyba került a mátészalkai almakoncentrátum-feldolgozó üzemmel, amelytől két konténernyi almakoncentrátumot kapott. A hazai szinten sem soknak számító árualapról úgy döntött, hogy eladná a világ túlsó felén lévő Pepsi-Cola vállalatnak. A multinacionális cég szép gesztusként megvette a készletet úgy, hogy ez nem jelentett számára különösebb hasznot. – Ez is azt bizonyítja, hogy

az üzlet nemcsak értéksemleges, hanem emberséges is lehet

– mutatott rá a nővér, aki ezt követően sikeres kereskedelemfejlesztési menedzserként dolgozott a kólagyártónál.

Megemlítette az általa vezetett Keteg képzést is, amelyet keresztény alapokon nyugvó gazdasági tanításként definiált. – Volt egy olyan hallgató a Corvinus Egyetemen, aki ennek hatására keresztelkedett meg. De erős az ellenszél: nehéz átjutni a PR korlátain, hiszen még mindig kevesekhez jut el a képzés – mondta a nővér, aki 2017-ben e képzéssel az Expanded Reason Award nemzetközi pályázat díját nyerte el oktatás kategóriában, Ferenc pápa előterjesztésére.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza: