– A német után a portugál soros elnökség is azt állítja, hogy szeretnék lezárni a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást. Lát erre reális esélyt a következő fél évben?
– Emlékezhetünk rá, hogy a hetes cikkely szerinti egész eljárást a bevándorláspártiak indították Magyarország ellen, és az a kétes módon elfogadott Sargentini-jelentésen alapul, amelyben százszor lerágott csontokat és korábban már megvitatott ügyeket rángatnak elő. A támadások valódi oka, hogy határozottan kiállunk a nemzeti érdekek mellett a bevándorláspolitikában is. A portugál elnökség szeretne meghallgatást tartani májusban a hetes cikkely szerinti eljárás ügyében, de ez önmagában nem biztos, hogy elég lesz a folyamat befejezéséhez. A finn elnökség gyorsan le akarta zárni ezt a kérdést, érezhető volt, hogy ők elmarasztaltatták volna Magyarországot, de ezt nem tudták elérni. A német elnökség – noha a miniszterelnök úr kérte Angela Merkelt, hogy zárják le az eljárást – a koronavírusra hivatkozva nem vette napirendre a kérdést. Megnyugtató lenne, ha végre dűlőre vinnénk az ügyet, de nem merném százszázalékos biztonsággal állítani, hogy a portugálok lezárják a folyamatot.
– Akár a magyar választási kampányig is elhúzódhat az az eljárás. Elképzelhetőnek tartja, hogy még akkor is terítéken lesz ez a téma?
– Nehéz lenne olyan fontos ügyeket mondani, amelyek gyorsan eldőltek Brüsszelben. A kvótakérdésre is úgy tett pontot az Európai Bíróság, hogy közben lejárt a vitatott rendelkezésben szabott határidő, értelmetlenné vált az eljárás. Az Európai Parlamentben sajnos előfordul, hogy politikai alapon születnek döntések, a tanácsban azonban – ahol választásokon győztes állam- és kormányfők ülnek – talán jobban látják, hogy Magyarország után más tagállamokat is elmarasztalhatnak így. A politikai felelősséggel bíró állam- és kormányfők nyilván ilyen szempontokat is figyelembe vesznek, mielőtt engednének a liberális sajtó nyomásának, hiszen tudják, hogy egyes döntéseknek a saját országukra nézve is hosszú távú negatív kihatásuk lehet.