A böjt lehetőség a megnyugvásra

Hamvazószerdával kezdetét veszi a negyvennapos nagyböjti időszak, amely alkalmat nyit arra, hogy megtisztuljunk. A legtöbben elhagyják a húst, az alkoholt, valamilyen életmódbeli változtatáson gondolkodnak. De kérdés az, hogy elégséges-e ez. Orosz Lóránt atya, a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely igazgatója szerint az ember test és lélek. A testi alapokkal kell kezdeni, de arra rá kell épülnie a lélek megtérésének is. A búcsújáró helyen a korlátozások ellenére gyóntatnak, lelki vezetőt lehet választani és a szent három nap lelkigyakorlatot is megtartják az ünnep mélyebb megélése érdekében.

Mátraverebély, 2020. június 14. Orosz Lóránt kegyhelyigazgató felmutatja az oltáriszentséget az úrnapi körmeneten a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen 2020. június 14-én. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

– Hogy böjtölnek a ferences szerzetesek Szentkúton?

– Nálunk minden péntek böjti nap, akkor húsmentesen étkezünk és nem fogyasztunk alkoholt. Egyébként az, hogy a nagyböjtben az étkezésen túl ki milyen önmegtagadást határoz el, mindenkinek egyéni döntése. Van, aki kevesebbet beszél, van, aki többet imádkozik vagy többet segít itt-ott.

– A laikusoknak mit javasol, miről érdemes lemondani, ami segíti a megtisztulást?

– A tévé és az internet használatának visszaszorítása biztosan nem árt. De érdemes lehet célként kitűzni azt is, hogy hasznosabban használom fel az időmet, hogy ne folyjak szét. Akár feljegyezhetjük magunknak a nap végén, hogy ez mennyire sikerült. Negyven nap után pedig ránézhetünk, honnan hová jutottunk.

Orosz Lóránt atya szerint a testi alapokkal kezdeni, arra kell ráépíteni a lélek megtérését. Fotó: MTI/Komka Péter

– Hogy kezdjen hozzá, aki még soha nem böjtölt?

– Egy megkeresztelt, katolikus emberneka a böjt szorosan összefügg az ő istenkapcsolatával, és a böjtöt nem csupán a ma divatos értelemben vett testi tisztuló folyamatnak tekinti, hanem a lelkével is foglalkozik. A lélek megtisztulásának pedig az a módja, ha Istennel rendbe teszi a dolgait. Vagyis a böjt folyamán elvégzi a húsvéti szentgyónását. Ha erre jól föl tud készülni és rászánja az időt, akkor egész biztos, hogy ez hozzásegíti őt ahhoz, hogy a lelki tisztulása el tudjon kezdődni.

– Elég a negyven nap alatt egyszer gyónni?

– Attól függ, ki milyen állapotban van. Azt írja elő az anyaszentegyház öt parancsolata, hogy évente legalább egyszer, húsvét táján gyónjál. De adódik, hogy nagyobb a baj, több a probléma, akkor nyugodtan lehet többször is. Akár hetente is, ha szükséges.

– A böjti időszak alatt gyakrabban gyóntatnak az atyák Szentkúton?

– Ide bármikor lehet jönni. Van egy ügyeletesi rendszerünk, és mindig van egy pap hármunk közül, aki, ha napközben felkeres bennünket valaki, azt meggyóntatja. Nyilván mi is azt preferáljuk, ha ez vasárnapokon fél 9-től vagy fél 11-től, a szentmisék előtt és alatt történik. Ugyanakkor nem csak a gyónás áll rendelkezésre mint lehetőség. Ha valaki úgy érzi, szeretne szintet lépni, akkor lelki vezetőt is kereshet magának. Manapság úgy szokták hívni az ilyen szakembereket, hogy coach. Azonban ennek van egy nagyon régi, keresztény formája, amit lelki vezetőnek hívnak. Ő segíti az embert az Isten felé vezető úton. Erre is van kapacitás Szentkúton. Ez abban különbözik a szentgyónástól, hogy míg az utóbbi mindig egy keresztmetszeti, adott élethelyzet problémáit igyekszik megoldani, a lelki vezetés egy folyamatot kísér, reflektál, visszanéz.

– Mi történik, ha nem sikerül betartani, amit elhatároztunk?

– Ne határozzunk el túl sokat! Legyünk szerények, és csak kisebb lépésekben haladjunk. Olyan célokat tűzzünk ki, amelyeket sikerül is megvalósítani. Ha mégsem megy, az sem tragédia, akkor menet közben is lehet rajta változtatni. Ezért is jó a lelki vezető. Hogy az ilyen helyzetekben ott legyen.

– Hogyan tud segíteni a szentkúti kegyhely a böjt, a húsvéti ünnep mélyebb megélésében? Milyen lehetőségek vannak a korlátozások alatt?

– A lelki vezetésre, a beszélgetésre mindig van lehetőség, hétfő kivételével. A lelkigyakorlataink most elmaradnak, de mint minden évben, úgy idén is, függetlenül a járványhelyzettől, megtartjuk a szent három nap lelkigyakorlatát. Idén április 4-re esik húsvét. Előtte való vasárnap, március 28-án tartjuk a virágvasárnapot, amikor megemlékezünk Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Ezzel kezdődik a nagyhét, amelynek első három napja csöndesebb. Aztán jön nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, a szent három nap. A templomba járóknak érdemes úgy szervezni az életet, hogy ezen a három napon eljussanak az esti szertartásokra. Ez hozzátartozik a húsvét teljességéhez. Ekkor kicsit hosszabbak a szentmisék, mint normál esetben, és különbözik a struktúrájuk is, de nagyon jól összefoglalják az ünnep lényegét. Tehát lelkileg átélni akkor lehet a húsvétot, ha ezen a szent három napon részt veszünk, amire itt Szentkúton szeretettel várunk mindenkit. Olyanokat is, akik ritkábban járnak templomban; őket segíti, hogy a szertartás közben egyikünk elmagyarázza a történteket.