Alapjogokért Központ: Új fegyver az Európai Bizottság kezében

Minden jel arra utal, hogy az Európai Unió az európai szemeszterrel új eszközt talált a tagállamok politikai zsarolására – derült ki az Alapjogokért Központ csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A központ munkatársai rámutattak: a bizottság az általuk elkészített, kezdetben szakmai, de ma már inkább politikai, sokszor hibás ajánlások betartásához kötné azoknak a forrásoknak az elosztását, amellyel a tagállamok befizetései után gazdálkodik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság megválasztott elnöke (j) és Vera Jourová alelnök. Fotó: Patrick Seeger Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

– Az európai szemesztert 2010-ben azért hozták létre, hogy a bizottság a maastrichti kritériumok betartatásáért gazdasági iránymutatásokat fogalmazzon meg a tagállamoknak. Véleményt mond egy-egy ország gazdaságpolitikájáról, és jelzi az esetleges aggasztó folyamatokat – mondta el a sajtótájékoztató elején Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Kifejtette, hogy az alapgondolat kezdetben egy jó és hasznos elképzelés volt, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy

az Európai Bizottság felismerte, hogy az európai szemeszterrel olyan fegyvert kapott a kezébe, amely túlmutat azon, hogy az egyes tagállamok államháztartási hiányáról vagy az államadósságról mondjon véleményt.

Egyre többször csempészett bele olyan dolgokat, amelyeknek semmi köze nem volt sem a gazdasághoz, sem az államadóssághoz, sem az államháztartási hiányhoz.

Kovács István szerint nem meglepő módon Magyarország esetében jelentek meg először ezek a politikai észrevételek, és már akkor nyilvánvaló volt, hogy ezeknek semmi keresnivalójuk nincs ebben az eljárásban.

– Az európai szemeszter fokozatosan tolódott el abba az irányba, hogy politikai, zsaroló eszközzé váljon, éppen most, amikor rekordösszegű kötelezettségvállalásba kényszerítette bele az unió a tagállamokat – jelentette ki a stratégiai igazgató.

Úgy tűnik tehát, hogy a veszély egyáltalán nem hárult el,

a bizottság most éppen azon munkálkodik, hogy a helyreállítási alap felhasználását – amely a tagállamok hiteléből áll – összekösse az európai szemeszterrel, vagyis főként a politikai ajánlásainak a betartásával.

– Az a veszély, amely múlt év végén nagyon reális volt, és a magyar kormány még a vétóig is hajlandó volt elmenni, most visszamászott az ablakon az európai szemeszter formájában – jelentette ki Kovács István.

A bizottság politikai alapon osztaná szét a forrásokat. A képen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen
Fotó: Dpa ügynökség

– Azt láthatjuk, hogy az európai szemeszter egy olyan eszköz, amely pragmatikus alapon akar gazdaságpolitikai fegyelmet erőltetni a bajban lévő tagállamokra, mostanra azonban már politikai eszközzé vált. Vagyis egy szakpolitikai eszközből politikai eszköz lett – erről már Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese beszélt. Mint fogalmazott, annak lehettünk tanúi, hogy

a szemeszter szociálpolitikai oldala egyre dominánsabb lett, és mostanra ott tartunk, hogy 2019-ben az országspecifikus ajánlásban is szerepelt egy jogállamiságra való utalás, mindeközben arról ritkán beszélünk, hogy milyen hatékonysága van ennek a szemeszternek.

Ezeket az ajánlásokat egyébként egyre kevésbé hajlandók végrehajtani a tagállamok, mivel sokszor hibásak, vagy káros következménnyel járnának. – 2017-ben Németország csak 29 százalékban ültette át az ajánlásokat a gyakorlatba, ezzel az utolsó öt tagállam közé tartozik. Ez azért van, mert nem minden esetben jó ajánlásokat fogalmaz meg a bizottság, egyre inkább politikai eszközzé akarják alakítani a szemesztert, de a többi tagállam esetében is olyan kérdéseket firtat, mint például az adózás, a nyugdíjkorhatár, az európai integráció és az arra költött források, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak – fejtette ki Kurucz Orsolya. Hozzátette: sok esetben, ha ezeket az ajánlásokat a tagállamok betartanák, azok hosszú távon károsak lennének a tagállamokra.

Magyarország esetében 2012 környékén az európai szemeszter megszorításokat javasolt, mert alábecsülte a magyar gazdasági növekedés adatait.

A magyar kormány nem volt hajlandó megfelelni az ajánlásoknak, így tudott megindulni egy nagyobb gazdasági növekedés.

A hibás helyzetértékelést jól mutatja, hogy amellett, hogy alábecsülték a magyar gazdasági növekedést, általános probléma, hogy maguk az ajánlások sem megfelelő minőségűek. Kurucz Orsolya szerint reménykedni kell, hogy a bizottság nem politikai alapra szeretné terelni a források lehívását, hiszen annak főként a déli államok gazdasági helyreállítását kellene céloznia. – Egy politikailag motivált eszközt kívánnak alkalmazni, ezért figyelemmel kell kísérni a folyamatot, remélve, hogy az eddig tapasztalt tendencia nem fog folytatódni – zárta a projektvezető-helyettes.