Ezért másolnák a japánok a magyar családpolitikát

Érthető, hogy a japán kormány érdeklődését is felkeltette a magyar családpolitika – mondta el lapunknak Horváth Dávid Japán-szakértő. A japán társadalom hasonló kihívásokkal néz szembe , mint a magyar 2010 után, konkrét terveket is kidolgoztak.

Turisták Japánban. A fotó Horváth Dávid tulajdona Fotó: Horváth Dávid

Japán, Egyesült Királyság, Kanada – néhány a világ azon országai közül, ahonnan már érdeklődtek az orbáni családpolitika iránt. Világszerte kíváncsiak a konzervatív politikusok a titkos receptre, amelynek köszönhetően Magyarországon tíz év alatt huszonnégy százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv. Lapunk is hírt adott róla, hogy Novák Katalin nemrég Japán budapesti nagykövetét is fogadta, aki méltatta a családpolitikai intézkedéseket, továbbá elmondta azt is, az ázsiai országban is hasonlókat akarnak bevezetni.

A népességfogyás része annak az öt legjelentősebb problémának, amellyel a japán társadalomnak meg kell küzdenie

– mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Dávid Japán-szakértő. – Rövid távon kihívás még az olimpia és a vírushelyzet, hosszú távon pedig a gazdaságélénkítés és a defláció elleni harc is kulcskérdés – tette hozzá. – A magas várható élettartam és az alacsony születésszám miatt Japán lakossága rohamosan öregszik, már a társadalom 30 százaléka 65 év feletti, és évek óta több felnőttpelenka fogy, mint babapelenka – fejtegette a szakértő. A népesség az elmúlt tíz évben több mint egymillió fővel csökkent, és bár a termékenységi ráta emelkedésnek indult a 2010-es években, az utóbbi időben megint csökkenni kezdett, és a vírushelyzet ezen valószínűleg csak rontani fog – tette hozzá Horváth Dávid.

A japánok jóval passzívabbak politikai szempontból, mint a magyarok – világított rá lapunknak a szakértő. Néhány kisebb megszakítással 1958 óta a konzervatív Liberális Demokrata Párt van kormányon. Az előző miniszterelnök, Abe Sinzó volt a leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfő, mielőtt tavaly lemondott egészségügyi okok miatt. Ilyen stabilitás mellett a politika nem olyan gyakori beszédtéma, mint Magyarországon – fejtette ki. Mindemellett a japán társadalomban nagyon erős a közösségtudat, sokan kerülik azokat a témákat, amelyek nézeteltéréshez vezethetnek, és nem beszélnek a napi ügyekről – mutatott rá egy másik okra Horváth.

Japán gyermekek népviseletben
Fotó: Horváth Dávid

A népességfogyás elleni küzdelem kapcsán a japánok konkrét terveket is felállítottak. A japán kormány beszámolójából kiderül, hogy tavaly új családpolitikai intézkedéseket jelentettek be a népességfogyás megállításának érdekében,

a cél, hogy a mostani 1,36-ról 1,8-ra emeljék a termékenységi rátát.

– Ennek első körében kiterjesztették a meddőségi kezelések támogatását, és kérik a cégeket, hogy tegyék lehetővé, hogy alkalmazottjuk munka mellett részt vehessen a kezeléseken – mutatott rá Horváth Dávid, egy a magyar intézkedésekben is megjelenő konkrét családalapítást segítő lépésre.

– További intézkedésként többek közt vállalták, hogy a következő négy évben 140 ezer új óvodai férőhelyet hoznak létre. Emellett a friss házasok 39 éves korukig vehetik igénybe a lakhatási támogatást, amiből a költözés költségeit vagy az új lakás bérleti díját fizethetik. Átalakítják a családi pótlék rendszerét is,

mivel a felmérések szerint a legtöbb fiatal a családalapítás anyagi terheivel indokolja, hogy csak később vagy egyáltalán nem vállal gyereket, a cél ezért az anyagi terhek csökkentése.

A másodlagos cél pedig egy olyan munkakörnyezet létrehozása, amelyik alkalmazkodik a kisgyermekesek igényeihez, hogy megkönnyítsék az anyák munkavállalását, és az apák is nagyobb részt vállalhassanak a gyereknevelésből – sorolta az ismerős problémákat a szakértő.

A szigetország fiataljainak helyzetével kapcsolatban Horváth Dávid kifejtette: a japán fiatalok nehezebben tudnak saját lábukra állni, mint anno a szüleik. Az ideális családkép sokak számára ma is a klasszikus felállás: a férj dolgozik, a nő pedig háztartásbeli. A mostani gazdasági helyzetben egyre nehezebb egy fizetésből eltartani a családot, de a cégek számítanak a munka iránti elköteleződésre, és nem akarnak kisgyermekes anyákat foglalkoztatni – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra a szakértő. Elmondása szerint a fiatal párok kivárnak, amíg a férj olyan pozícióba kerül, amikor már meg tudják teremteni az egzisztenciájukat, de sok nő is inkább a karrier mellett dönt, mert szülés után kicsi az esélye, hogy jó beosztásba térjen vissza a munkaerőpiacra. A kormány törekvései tehát, hogy anyagi támogatást nyújtsanak és a munkakörülményeken változtassanak, ezért

érthető, hogy felkeltette érdeklődésüket a magyar modell

– összegezte Horváth Dávid.