Járványügyi vetülete is van a dohányzásnak

Rétvári Bence a dohányzás visszaszorítása terén elért eredményekről beszélt a közösségi médiában.

Rétvári Bence a tankönyvellátó háózat munkáját méltatta Fotó: Kurucz Árpád

Rétvári Bence KDNP-alelnök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést a dohányzás visszaszorítása terén elért eredményekről, valamint ezek járványügyi vetületéről. A miniszterhelyettes szerint tudományos kutatások is bizonyítják, hogy nagyobb veszélynek vannak kitéve a dohányos koronavírus-fertőzöttek, mint a nemdohányzó betegek. Hozzátette, emiatt kiemelt jelentősége van annak, hogy a kormányzati intézkedések hatására az elmúlt évtizedben csökkent a napi rendszerességgel vagy alkalmanként dohányzók aránya, s ezzel párhuzamosan pedig nőtt azoké, akik életükben soha nem gyújtottak rá.

https://www.facebook.com/RetvariBence2018/photos/10159467477022044

Rétvári Bence nagyon fontosnak tartja, hogy nemcsak a klasszikus dohányzásról, hanem az elektromos cigaretta használatról is kimutatták, erősen károsítja az immunrendszert, a légutakat és a tüdőszövetet, ezért a dohányzás hátrányosan befolyásolja a légúti fertőző betegségek kimenetelét. A dohányzás emellett károsítja a tüdő tisztítómechanizmusát, amely a kórokozók eltávolítását szolgálná.

Egy koronavírus-fertőzött dohányzókat vizsgáló, 2020-ban megjelent átfogó tanulmányt alapul véve megállapítható, hogy a dohányzók negyven százalékkal gyakrabban mutatnak súlyos tüneteket.

Még lényegesebb, hogy 2,4-szer nagyobb valószínűséggel részesülnek intenzív osztályos ellátásban, illetve szorulnak gépi lélegeztetésre, mint a vírussal megfertőződött nemdohányzók.

Fotó: Kurucz Árpád

Az államtitkári közlemény egy uniós statisztikát is idézett. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) adatai szerint 2019-ben a 15 évesek és annál idősebbek 73 százaléka volt nemdohányzó, közülük minden negyedik (a lakosság 18 százaléka) korábban dohányzott, de már leszokott. Az idősebbek között, akik a koronavírusnak is jobban kitettek, a leszokottak aránya még magasabb, csaknem 27 százalék volt. Mindkét adat jelentős előrelépés 2009-hez képest, amikor a nemdohányzók aránya még 68 százalék volt, a 65 évnél idősebb leszokottaké pedig 22 százalék.

A dohányzásellenes nemzetközi propaganda sikerét mutatja, hogy azok aránya, akik saját bevallásuk szerint soha nem dohányoztak, tíz év alatt jelentősen nőtt a fiatalabb korcsoportokban: a 15–18 évesek körében 70-ről 85 százalékra, a 18–64 év közöttiek esetében pedig 45,5-ről 52,5 százalékra változott ez a mutató.

– Magyarország kormánya az elmúlt tíz évben több határozott intézkedést hozott a dohányfüstmentes Magyarországért. 2012-től tilos a dohányzás a zárt közösségi terekben. Ennek eredményeként a magyar nemdohányzók 81 százaléka soha vagy szinte soha nem tartózkodik olyan helyiségben sem otthon, sem máshol, ahol mások dohányoznak. 2013-tól a dohánytermékek csomagolása csak elrettentő illusztrációkkal és figyelmeztetésekkel hozható forgalomba, valamint kevesebb helyen kaphatók dohánytermékek. A vírus fertőzése elleni védekezésben komoly szerepe van ennek az eredménynek, amiben Magyarország európai szinten is élen jár – tájékoztatott Rétvári Bence.