Jól szervezetten és üzemszerűen működik nálunk az oltási program

Egy hónap után a végéhez közeledik az egészségügyi dolgozók tömeges, kampányszerű oltása. A Dél-pesti Centrumkórházban már több mint kilencezren kapták meg a Pfizer–BioNTech-vakcina első vagy mindkét adagját, súlyos mellékhatást azonban még senkinél nem tapasztaltak – mondta el lapunknak az intézmény oltóközpontjának szakmai vezetője. Kulcsár Andrea védőoltási szaktanácsadó úgy véli, bűnt követ el az, aki – bár megtehetné – nem él az immunizáció lehetőségével, hiszen nem csupán a saját, de mások életét is megmenthetjük azzal, ha megelőzzük a betegséget.

Encs, 2021. január 31. Suszter Jánosné dolgozót oltják be a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagjával a Tiszáninneni Református Egyházkerület Encsi Idősek Otthonában 2021. január 31-én. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

– A program elején nem volt túl nagy az oltási hajlandóság az egészségügyi dolgozók körében, bár jól tudják, hogy a Covidot, ezt a kiszámíthatatlan és gyakran rendkívül súlyos lefolyású betegséget jobb megúszni, mint elszenvedni. Eleinte csak a nagyon lelkes kollégák jöttek, ám ahogy múlt az idő, egyre többen belátták, hogy mind Magyarországon, mind világszerte jók a tapasztalatok, ezért kedvet kaptak a vakcinációhoz – számolt be a kezdetekről Kulcsár Andrea.

Az immunválasz tünetei

A Dél-pesti Centrumkórház (DPC) oltóközpontjának szakmai vezetője hozzátette: december 26-a óta a hét minden napján, napi 12 órában várják az oltást kérőket; jelenleg a kórház két oltópontján átlagban napi hatszáz személyt oltanak be. A szakember elmondta, hogy január végéig több mint kilencezer egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó vette fel náluk a vakcinát, ám súlyos mellékhatást egyetlen esetben sem tapasztaltak. – Az oltást követően, 72 órán belül bárkinél jelentkezhet helyi fájdalom, bőrpír, duzzanat, fejfájás, hőemelkedés, ízületi vagy izomfájdalom, fáradtságérzés. Ezek az immunválasz tünetei – tudatta, hozzátéve: ritkán, de előfordul olyan eset, hogy az oltási reakció igen heves.

Ez főként a második oltás után jelentkezhet, ám ezek a tünetek sem járnak egészségkárosodással, és néhány nap után nyom nélkül eltűnnek. – Az immunválasz bőrtünetekkel, például csalánkiütéssel is járhat. Több ilyen pácien­sünk volt, ők rövid gyógyszeres kezelést követően tünetmentessé váltak, és többségük már a vakcina második dózisát is megkapta. Eddig ezek voltak a legsúlyosabb oltási szövődmények, ennél komolyabb mellékhatások nem fordultak elő – jegyezte meg.

MTI/Vajda János

Egymást követő események

Kulcsár Andrea kitért rá, hogy hetente tartanak oktatást az oltási programban részt vevő munkatársaiknak arról, hogy miként tudják megkülönböztetni a szimptómákat, és mit kell ­tenniük akkor, ha mégis súlyosabb reakció vagy rosszullét jelentkezik. – Az anafilaxiás sokk (a szervezetnek az allergének által kiváltott súlyos reakciója) kezdeti tüneteit ugyanis könnyen össze lehet téveszteni a pánikreakcióval, amit akár a tűtől vagy magától az oltási procedúrától való félelem is kiválthat – árulta el a védőoltási szaktanácsadó.

Beszélt arról is, hogy sokan a post hoc ergo propter hoc (utána, tehát miatta) elv alapján minden egészségügyi panaszukat, ami az immunizáció után következik be, az oltásnak tulajdonítják. Pedig legtöbbször nincs ok-okozati összefüggés, csupán egymást követő eseményekről van szó. – Ha valakinek a szokásos oltási reak­ciótól eltérő, figyelemfelkeltő tünete jelentkezik, akkor a kivizsgálását, értékelését az oltástól függetlenül kell végeznünk. Nem szabad úgy közelítenünk a problémához, hogy az mindenképpen az oltás miatt van, mert fontos differenciáldiagnosztikai tévedéseket követhetünk el, és a valódi okra nem derül fény – magyarázta.

Az oltóközpont-vezető szerint azért is fontos a végére járni annak, hogy az a reakció, amit az első vakcinadózis felvétele után a szervezet produkált, jár-e egészségkárosodással, mert ez meghatározza azt is, hogy az illető megkaphatja-e a második oltását.

Kell az adat az elemzésekhez

– Ezek tehát azok a legfontosabb kihívások, amelyekre egy oltóponton orvos­szakmai szempontból fel kell készülni. Egyébként az egész folyamat úgy működik, mint egy jól kitalált és jól szervezett gyár – fejtette ki Kulcsár Andrea. A főorvos elmondta, hogy az elmúlt egy hónap rengeteg tapasztalattal szolgált számukra, több munkafolyamatot is sikerült leegyszerűsíte­niük annak érdekében, hogy a vakcináció zökkenőmentességére koncentrálhassanak, azaz minél rövidebb idő alatt minél több embert biztonságosan beolthassanak.

– Nagy probléma, hogy az oltási program nagyon sok adminisztrációval jár – jegyezte meg. Hozzáfűzte: ez azonban szükséges, sőt nélkülözhetetlen, mivel a későbbiekben ezen adatok alapján készülhetnek majd fontos orvosi és statisztikai elemzések, illetve a beoltottak utánkövetése is csak így biztosítható. A szakember kiemelte a hozzájuk vezényelt katonák közreműködését, akik – mint fogalmazott – nemcsak a szervezési feladatokban és a páciensek irányításában nyújtanak óriá­si segítséget, hanem puszta jelenlétükkel a rendet és fegyelmet is biztosítják az oltópontokon

Most életeket menthetünk

Lapunk vírustagadókra és oltásszkeptikusokra vonatkozó kérdésére Kulcsár Andrea úgy válaszolt: a vírustagadókkal nem tud mit kezdeni, velük nem is akar foglalkozni. – Az oltóanyagokkal kapcsolatos bizalmatlanság pedig egyidős a vakcináció felfedezésével, és például a kanyaró, a gennyes agyhártyagyulladás vagy a bárányhimlő elleni vakcinák esetében is tapasztalhatjuk. Felhívnám a figyelmét azoknak, akik azért nem akarják beoltatni magukat, mert attól tartanak, hogy az oltás évek vagy évtizedek múlva valamilyen problémát okozhat, hogy most életeket menthetünk – talán pont a kétkedőét – azzal, ha megelőzzük a betegséget. Amikor még nem volt kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, minden olyan szülő, akinek a gyermeke ezzel a betegséggel került a kórházba, nagyon bánta, hogy nem adatta be az oltást. Úgy gondolom, ha egy védőoltás által bármely fertőző betegség megelőzhető, és ennek ellenére valaki nem él a lehetőséggel, az bűnt követ el maga és a környezete ellen – érvelt az oltási szakértő.

A második után egy héttel

A főorvos úgy véli, hogy a korábban kifejlesztett technológia újszerű felhasználásával született, úgynevezett adenovírus-vektorvakcinák, mint a Szputnyik V oltóanyag és az AstraZeneca készítménye, valamint a kínai, tradicionális módszerrel készült inaktiváltvírus-vakcinák hozzáférésével az oltások számát gyorsabban és hatékonyabban lehet majd növelni.

– Az oltásokat követően a mi oltottjaink között is előfordult fertőződés, ám a megbetegedések lefolyása nem volt súlyos, legtöbbször tünetmentesen zajlott. Az immunizáció soha nem jelenthet teljes védettséget mindenkinél, az immunválaszhoz pedig idő kell, a vizsgálatok alapján elvárható eredményt a második oltás után legalább egy hét elteltével érhetünk el. Fontos, hogy az oltás után is betartsuk a járványügyi szabályokat, viseljünk maszkot, tartsuk be a távolságot és használjunk gyakorta fertőtlenítőt – hangsúlyozta a DPC oltóközpontjának szakmai vezetője.