Két, Szász Jánost érintő eljárás folyik egyszerre

A Szász Jánossal kapcsolatos, eleinte kuszának tűnő hírek vasárnapra tisztázódni látszottak, miután kiderült: két eljárás zajlik párhuzamosan a filmrendező művészi tevékenységével összefüggésben.

A bangladesi kislányokat január 25-én operálta meg a magyar orvoscsoport

Mint megírtuk, pénteken nyolcórás házkutatást tartottak Szász János budakeszi házában a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának nyomozói, miután a rendező nem adta át számukra a kért anyagokat az ismeretlen tettes ellen személyes adattal való visszaélés, tiltott adatszerzés, illetve információs rendszer vagy adat megsértése miatt indult nyomozásban.

A büntetőügy

Az azóta tett nyilatkozatokból kitűnik, hogy a büntetőeljárás állampolgári feljelentésre indult, és összefügg a bangladesi sziámi ikrek szétválasztó műtétjét dokumentáló Szász János művészi tevékenységével. A filmrendező és operatőre ott volt a mintegy másfél napig tartó műtétsorozaton, és mozgóképen rögzítette a történteket. A házkutatás során ezeket a nyersanyagokat kérhették a nyomozók Szásztól, aki megtagadta az együttműködést. Ezután következett a nyolcórás kutatás, amikor lefoglalták Szászék összes adathordozóját, mobiltelefonját és számítógépeit.

A rendőrség hétvégén a lefoglalt szerkezetek gyors vizsgálatát ígérte, ám azt azért nem árt tudni, hogy a számítógépeket, elektronikus adathordozókat, mobilokat a rendőrség megrendelésére a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői vizsgálják. Információnk szerint ugyanis nem egyszerűen azt kell vizsgálni, hogy a műtétről készült felvétel nyersanyaga rajta van-e a lefoglalt eszközökön, hanem azt is, hogy lemásolták-e a nyersanyagot, illetve hogy továbbították-e külső rendszerekbe azt. A büntetőügy alapját képező tiltott adatszerzés, illetve információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja ugyanis arra enged következtetni, hogy akár ez is megtörténhetett.

A büntetőüggyel párhuzamosan azonban polgári jogvita is zajlik Szász és a bangladesi műtétet szervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány között.

Szász János filmrendező művészi tevékenységével kapcsolatosan egy polgári jogvita és egy ismeretlen tettes ellen, három bűncselekmény gyanújával indult nyomozás zajlik párhuzamosan
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Mielőtt a vita részleteibe belemennénk, nézzük meg az alapítványt. Azt még 2002-ben Csókay András világhírű idegsebész és Pataki Gergely plasztikai sebész alapította, ma azonban már csak Pataki – aki egyben Banglades tiszteletbeli konzulja –, az alapítvány első embere viszi az ügyeket. Csókay egy sor, a szenzációs műtétben részt vevő kollégájával egyetemben csak közreműködő az alapítvány tevékenységében.

A polgári jogvita

Az alapítvány nevében két közlemény is megjelent a szervezet honlapján a Szász-féle házkutatás óta. A vasárnapi, sorrendben második közleményben körvonalazták részletesebben, hogy mi is történik.

Az alapítvány elkötelezett abban, hogy esetlegesen felmerülő jogvitáit nem a sajtó nyilvánossága előtt, hanem békés (tárgyalásos) úton, illetve a jogvita eldöntésére hivatott fórumok előtt folytassa le, tiszteletbe tartva minden érintett szereplő szakmai elismertségét és társadalmi megbecsülését – szögezik le az alapítvány nevében, hozzátéve: Szász János sajtóban megjelentetett nyilatkozatai okán az objektív és hiteles információk elérhetősége érdekében szükségesnek tartják, hogy reagáljanak Szász mondandójára.

Hangsúlyozzák: megalapozatlannak és félrevezetőnek tartják Szász valamennyi azon sajtóbeli nyilatkozatát, amelyben

azt sejteti, hogy a közötte és az alapítvány között kialakult jogvita közvetlen összefüggésben áll az általa hírül adott házkutatással, rendőrségi nyomozati cselekményekkel; valamint

azt állítja, hogy a bangladesi sziámi ikerpár történetét feldolgozó film miatt került sor feljelentésre és a filmmel kapcsolatos konfliktus áll az általa sérelmezett házkutatás hátterében.

A közlemény szerint

az alapítvány Szász Jánossal szemben, illetve a fennálló jogvita tárgyában feljelentést nem tett és nem is tehetett, a felek közötti (polgári jogi természetű) jogviszonyokban kialakult jogvitában a rendőrség nem jár el, házkutatást, egyéb nyomozati cselekményt nem végez.

Ugyanakkor leszögezik: az alapítvány rendelkezik egyedüli, kizárólagos és jogszerű felhatalmazással arra, hogy a bangladesi sziámi ikrekről és orvosi szétválasztó műtétsorozatukról bármilyen fotót vagy filmfelvételt nyilvánosságra hozzon.

A bangladesi sziámi ikrek törvényes képviselői (szülei) már az ikrek bangladesi műtétje után – írásbeli nyilatkozattal – megtiltották Szász Jánosnak és az általa képviselt vállalkozásnak,

hogy a velük vagy sziámi ikerpár gyermekeikkel kapcsolatos bárminemű személyes adat (képmás, egészségügyi adat stb.) vonatkozásában adatkezelést folytasson/folytassanak, valamint, hogy a filmes nyersanyagot bárminemű film készítéséhez, nyilvánosságra hozatalához felhasználja/felhasználják.

A jogszerűtlen adatkezelés jogkövetkezményeinek megelőzése érdekében az alapítvány maga is többször is figyelmeztette Szász Jánost.

Szász Jánost, csakúgy, mint a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó orvosi misszió tagjait, szigorú – nyilatkozatban vállalt és jogszabályokban rögzített – titoktartási kötelezettség terheli. Az alapítvány – az orvosi misszió sikere és a bangladesi sziámi ikrek és szüleik jogvédelme érdekében – minden jogszerű felhívást és intézkedést megtett és megtesz annak érdekében, hogy ezen titoktartási kötelezettség megszegésére, illetve ezáltal a betegjogok és a személyes adatok sérelmére ne kerüljön sor. (Az alapítvány közleményéből)

Szász nem adja a filmet

Az alapítvány és az orvosi misszió karitatív munkáját rendkívül megnehezítő körülmény, hogy az alapítvány, illetve az orvoscsoport a mai napig nem rendelkezik a műtétsorozat során készült filmnyersanyagok teljes terjedelmével, azokat Szász János – erre irányuló korábbi kötelezettségvállalása ellenére – a mai napig nem adta át a szerzői jogi védelemre való hivatkozással, és a meglévő filmnyersanyag bárminemű felhasználását is megtiltotta. Márpedig ezen felvételek meglétéhez az alapítványnak közvetlen joga és jogos érdeke fűződik, az fontos az ikrek orvosi ellátásához és az elvégzett beavatkozások orvosszakmai értékeléséhez, illetve a posztoperatív tudományos munkához egyaránt.

Az alapítvány a szóban forgó filmnyersanyaghoz fűződő jogait kénytelen jogi úton érvényesíteni.

Emellett rendkívül méltatlannak tartják, hogy Szász János sajtóban megjelent hangulatkeltő nyilatkozatai negatív színben tüntetik fel a jó hírnevű alapítványt, illetve a missziós orvoscsoport elismert vezetőjét, valamint hogy ezen közlések beárnyékolják a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásának tudományos eredményét, sikerét és nemzetek közötti összefogásban rejlő erejét.

Az alapítványnak – az orvosi misszió vezetőjétől származó tájékoztatása folytán – tudomása van arról, miszerint

nyomozati eljárás megindítása vált szükségessé ismeretlen tettes(ek) ellen a műtétsorozathoz kapcsolódó személyes adatokkal való visszaélés és egyéb bűncselekmények gyanújának észlelése okán, amely eljárások tárgya azonban nem keverendő össze a fentiekben hivatkozott jogvitával és érintett felekkel.

A rendőrség által végzett nyomozati cselekmények célja – az ártatlanság vélelme mellett – minden esetben annak felderítése, hogy a bűncselekmény megvalósult-e, illetve annak bizonyítékai fellelhetőek-e.