Szász János megtagadta a kért adathordozó átadását

Szász János filmrendező nem működött együtt a nyomozókkal, akik péntek reggel házkutatási paranccsal érkeztek budakeszi házába.

Erről a BRFK adott tájékoztatást a hétvégén, miután a sajtóban több helyen is megjelent a házkutatás néhány, kívülállónak érthetetlennek tűnő részlete. Maga Szász az egyik kereskedelmi televíziónak panaszolta el, hogy a rendőrök nyolcórás házkutatás során minden számítógépet, mobiltelefont, illetve adathordozót lefoglaltak. Még a reggeli órákban távoktatásban matematika órán részt vevő gyerek számítógépét is elvitték az oldalfegyvert viselő rendőrök.

Védője, Fülöp Tamás azért árnyalta a rendező álláspontját, mondván: a házkutatás törvényes volt, a rendőrök pedig szabályszerűen viselték az oldalfegyverüket.

Szász János filmrendező házából számítógépeket, telefonokat, adathordozókat foglalt le a rendőrség három bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen indult nyomozás részeként
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A szolgálati szabályzat pontosan előírja a civil ruhás nyomozóknak is a szolgálati fegyver viselését, és ha megvannak a törvényes feltételek hozzá, a használatát. A BRFK bűnügyi főosztály nyomozói

a pandémia miatt védőruházatban, szájmaszkban, kesztyűben tartották meg a házkutatást, az oldalfegyverüket pedig számukra elérhető helyen, a védőruházaton kívül viselték.

A Szász keltette érzelmi körülményeket félretéve kimondta a nyomozóhatóság: a rendező nem működött együtt a nyomozókkal. Ez annyit jelent a hétköznapi ember számára lefordítva, hogy a nyomozók az előírások szerint

felszólították Szászt, hogy egy, a sajtóban közelebbről meg nem nevezett adathordozót adjon át, ám a rendező megtagadta azt.

Erre következett a teljes körű házkutatás, ami a Szász által használt személygépkocsira is kiterjedt. Valóban lefoglaltak minden olyan eszközt, amin a nyomozással összefüggő adat szerepelhet. Elsőként a rendező okostelefonját foglalták le és zsákolták be bűnjelként, így értelemszerűen nem tudta azt használni Szász, hiába is hívták azon a sajtó munkatársai, hiába csengett ki a készülék, nem tudta felvenni a tulajdonosa. Ezzel a ténnyel a hatóság egyben cáfolja azt a pénteki valótlan hírt, hogy a rendőrök megtiltották volna Szásznak, hogy nyilatkozzon. A házkutatás alatt végig jelen kellett lennie hatósági tanúkkal együtt, hogy nyomon kövesse a történteket, kvázi felügyelje a kutatást.

A történtekhez tartozik, hogy a BRFK még első nap csak annyit mondott, a házkutatást személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmények miatt folytatták le. Hétvégén ehhez még hozzátették: a

személyes adattal való visszaélés mellett tiltott adatszerzés, illetve információs rendszer vagy adat megsértése miatt folyik az eljárás.

Ez azért már jóval súlyosabb bűncselekményhalmaz, mint a személyes adattal való visszaélés vétsége, amire azt mondta Fülöp Tamás ügyvéd, hogy a legenyhébb bűncselekmény, ami csak létezhet.

A következő bűncselekmények miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az érintett, vélhetően károsult alapítvány nevében annak vezetője/alapítója, ami alapján aztán házkutatáson biztosította a nyomozóhatóság a lehetséges bizonyítékokat:

Tiltott adatszerzés

Tiltott adatszerzést azt követ el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja; más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti; más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti; elektronikus hírközlő hálózat útján – ideértve az információs rendszert is – másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti. A BTK bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az elkövetőt.

Információs rendszer vagy adat megsértése

Információs rendszer vagy adat megsértését követi el, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor aki az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Személyes adattal vIsszaélés

Személyes adattal való visszaélést követ el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség: egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bár a rendező védője annyit nyilatkozott, hogy „jogi vita van”, a három részletezett bűncselekmény ennél többre enged következtetni.

Úgy tudjuk, hogy az ügy összefügg azzal, hogy Szász János és néhány munkatársa 2019 óta dolgozik egy dokumentumfilmen, amely a világhírű Csókay András professzor vezette magyar orvoscsoport által Bangladesben bravúros, 26 órás műtéttel szétválasztott sziámi ikrekről szól majd. A sebészeti világszenzáció dokumentálását egy alapítvány szervezi.

Idézet következik az érintett alapítvány Facebook-oldalán vasárnap megjelent közleményből:

„A mai napon a Szász Jánossal kapcsolatban megjelent sajtóbeli híradások vonatkozásában a bangladesi sziámi ikreket szétválasztó műtétsorozatot megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány az alábbi tájékoztatást adja. Az alapítvány a Szász Jánosnál foganatosított rendőrségi intézkedéssel kapcsolatban nem tud felvilágosítással szolgálni. Az alapítvány a közte és Szász János között kialakult, a sajtóban hivatkozott jogvitában eddig is és ezt követően is a vonatkozó jogszabályi keretek között rendelkezésére álló hatósági, bírósági és egyéb jogérvényesítési eszközöket és fórumokat vette, illetve veszi igénybe.”

Az alapítványt Csókay András idegsebész és Pataki Gergely plasztikai sebész alapította 2002-ben.