Klaszterekbe forr a magyar hadiipar

A kormány hat klaszterbe szervezve újrateremti az 1990 után leépített, megszüntetett hadiipart Magyarországon. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint az iparág dinamikus fejlődését és bővülését elsősorban a Rheinmetall ipari csoporttal kötött megállapodás biztosítja. A vegyesvállalatok új munkahelyeket, csúcstechnológiát és a honvédségi igények kielégítése mellett exportbevételt jelenthetnek az országnak.

2021. 02. 04. 7:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Hiba volt leépíteni a hadiipart 1990-ben, de a kormány ezt a hibát kompenzálni fogja – mondta az innovációs és technológiai miniszter szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Palkovics László kiemelte, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd. Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz – egyebek mellett – légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi iparcentrum is.

A Lynx-gyár alapkőletétele Zalaegerszegen
Fotó: Bach Máté

A gazdaságfejlesztési zónák kialakítása kapcsán a miniszter felidézte, hogy sajátos megállapodást kötött a kormány a Rheinmetall ipari csoporttal, hiszen közösen létrehoztak egy társaságot, amelyet 51 százalékban a német cég, míg 49 százalékban egy állami tulajdonú vállalat birtokol.

Palkovics László szerint ez a modell kiválóan működik, amit alátámaszt, hogy a német céggel folytatott első megbeszélések után hat hónappal már el is kezdték megépíteni a gyárat Zalaegerszegen, ahol a lánctalpas Lynx gyalogsági harcjárművek gyártása és egy kutatási, fejlesztési központ valósul meg.

– Én azt hiszem, ez egy kiváló példája annak, hogy a jövőben milyen hasonló megállapodásokat tudunk kötni külföldi technológiai vállalatokkal, de úgy, hogy jelentős magyarországi rész is legyen benne – mondta a miniszter.

A kormány védelmi ipari stratégiája alapján a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, a zalaegerszegi üzem mellett ebben szerepet kaphat többek között Győrben a Rába Nyrt. és Kaposváron a tűzoltóautókat és más speciális gépjárműveket építő BM Heros Zrt. Mint az korábban már elhangzott, a somogyi megyeszékhelyen évente száz darab, gumikerekes páncélozott jármű készülhet.

A légvédelmi ipar centruma keletre kerül, helikopteralkatrész-gyártó üzemet hoznak létre Gyulán az Airbusszal alkotott vegyesvállalattal. Múlt év végén elkezdődött már a gyár építése is. Az üzem az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez készít majd precíziós alkatrészeket. A gyulai beruházáshoz kapcsolódva Békéscsabán átalakítják a repülőteret és az ottani szakképzési centrumot az iparág igényeinek megfelelően. Várpalota is klaszterközpont lesz, ahol robbanóanyagot, lőszereket és aknavetőgránátokat előállító üzemeket építenek a Rheinmetall AG nevű európai védelmi vállalattal karöltve. A fegyvergyára révén Kiskunfélegyháza is bázis lesz; ide kapcsolódóan a szegedi lézerközpont kapacitásaira is épít az új stratégia. A budapesti klaszter a hírközlésre, a telekommunikációra és a kiberrendszerek fejlesztésére szakosodik majd, a hatodik terület pedig a szenzoroké lesz Északkelet-Magyarországon létesítendő központtal.

Az új hadiipari stratégia megvalósítása több száz milliárd forintos beruházást von maga után, a források előteremtésének megkönnyítésére létrejön a Védelmi ipari kockázati tőkealap.

Az iparág kutatási hátterében vezető szerepet játszik majd az állami Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Az intézet három telephelyen kezdheti meg a működését: míg Budapesten az alkalmazott kutatásokon, főként a mérnöki területen lesz a hangsúly, addig a szegedi tudományos és innovációs park a lézerkutatásokon túl az alapkutatásokért felel, Zalaegerszeg pedig a különböző eszközök validációjára – például a speciális drónokéra – szakosodik.

 

Magyar–török együttműködés

– A megfelelő képességeket csak akkor lehet kialakítani, ha erős védelmi ipart hoznak létre, a kutatás-fejlesztés, az innováció területén is megtalálják a kooperáció lehetőségét – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter tegnap Budapesten, miután hivatalos találkozón fogadta Hulusi Akar török védelmi minisztert. A magyar tárcavezető szerint köszönet illeti Törökországot, amiért négymillió szír menekültről gondoskodik a saját területén, és aktívan részt vesz a terrorizmus elleni harcban. Benkő Tibor azt is közölte: bíznak benne, hogy a pandémia miatti helyzet lehetővé teszi augusztusban a nemzetközi repülőnap megtartását Kecskeméten. Kérte partnerétől, hogy az eseményen vegyen részt a Török Csillagok nevű alakulat, és Hulusi Akar támogatta az elképzelést.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.