Az Európai Unió járvány miatti programjának leghangsúlyosabb eleméről, a több mint 670 milliárd eurót kitevő Helyreállítási és Rugalmassági Eszközről (RRF) vitázott kedd délelőtt az Európai Parlament (EP). A brüsszeli diskurzusban Magyarország számos EP-képviselője felszólalt: míg az ellenzéki politikusok főleg arra reflektáltak, hogy az Európai Bizottság milyen reformokra kérje Magyarországot, a kormánypárti képviselők szerint hazánk partner az immár zsarolásmentes program végrehajtásában.
Győri Enikő, a Fidesz–KDNP delegációjának tagja a vitában elmondta: Magyarország és Európa is nyertek azzal, hogy a politikai csatározások eredményeként végül megszületett a helyreállítási alap.
Európa összes polgára nyert azzal, hogy a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba
– mondta a politikus a magyar vétóra, illetve a jogállamisági mechanizmusra utalva. Mint Győri Enikő fogalmazott, Magyarország munkaalapú gazdaságot és sokrétű családpolitikát képvisel már évek óta, s jelenleg is társadalmi párbeszéd folyik hazánkban a fejlesztési tervekről. – Magyarország partner abban, hogy Európa környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható pályára álljon, s a digitális színtéren is megjelenjen – húzta alá, arra kérve a bizottságot, hogy a hatékony forrásfelhasználás érdekében a tagállamok egyéni megoldásokkal is élhessenek.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője ezzel szöges ellentétben azt állította, hogy hazánkban nincs igazi párbeszéd az EU-s pénzekről. – Az a kormány, aki nem hallgatja meg az embereket, trükközik a párbeszéddel, az a kormány csak lopni akar – hangoztatta, azt kérve a bizottságtól, hogy közvetlenül az önkormányzatokat, civileket pénzelje.
Cseh Katalin a Momentum színeiben ugyancsak azt szorgalmazta, hogy le kell számolni a korrupcióval, tehát a tagállamoknak a helyiekkel, az önkormányzatokkal közösen kell dönteniük a helyreállítási pénzek felhasználásáról.
A Momentum EP-képviselőjének a vitában felhozott egyik példája Budapest volt: szerinte a főváros nem tud konzultálni, pedig a helyreállítási alapból bőven jutna neki forrás.
A kormány egyébként már korábban elérhetővé tette a Helyreállítási és Rugalmassági Eszközről szóló terv egy tizenhárom oldalas kivonatát – itt a potenciális pályázók véleményezhetik is a kilátásba helyezett helyreállítási pályát, annak kilenc hazai komponensét. Egy Google-hirdetéskampány során pedig vállalati döntéshozókat, vállalkozókat, civil társadalmi szervezeteket és másokat szólít meg a kormány, és próbál bevonni a folyamatba, csak 2020-ban százötven online konzultációt tartott a következő uniós költségvetési ciklus hazai terveivel kapcsolatosan – közölte korábban a Miniszterelnökség.