időjárás 5°C Miklós 2022. december 6.
logo

„Európa nyert azzal, hogy a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba”

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.02.09. 12:05
„Európa nyert azzal, hogy a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba”

Az uniós helyreállítási alapról szóló, keddi EP-vitában a hazai ellenzéki képviselők újfent „lopással”, a társadalmi konzultáció megjátszásával vádolták a kormányt. A fideszes Győri Enikő szerint hazánk partner a környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható újjáépítésben. Az Európai Bizottság egyik alelnöke pedig megerősítette, hogy valójában minden tagállamra vár még munka, mielőtt a helyreállítási pénzek folyósítása megindulna.

Az Európai Unió járvány miatti programjának leghangsúlyosabb eleméről, a több mint 670 milliárd eurót kitevő Helyreállítási és Rugalmassági Eszközről (RRF) vitázott kedd délelőtt az Európai Parlament (EP). A brüsszeli diskurzusban Magyarország számos EP-képviselője felszólalt: míg az ellenzéki politikusok főleg arra reflektáltak, hogy az Európai Bizottság milyen reformokra kérje Magyarországot, a kormánypárti képviselők szerint hazánk partner az immár zsarolásmentes program végrehajtásában.

Győri Enikő, a Fidesz–KDNP delegációjának tagja a vitában elmondta: Magyarország és Európa is nyertek azzal, hogy a politikai csatározások eredményeként végül megszületett a helyreállítási alap.

Európa összes polgára nyert azzal, hogy a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba

– mondta a politikus a magyar vétóra, illetve a jogállamisági mechanizmusra utalva. Mint Győri Enikő fogalmazott, Magyarország munkaalapú gazdaságot és sokrétű családpolitikát képvisel már évek óta, s jelenleg is társadalmi párbeszéd folyik hazánkban a fejlesztési tervekről. – Magyarország partner abban, hogy Európa környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható pályára álljon, s a digitális színtéren is megjelenjen – húzta alá, arra kérve a bizottságot, hogy a hatékony forrásfelhasználás érdekében a tagállamok egyéni megoldásokkal is élhessenek.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője ezzel szöges ellentétben azt állította, hogy hazánkban nincs igazi párbeszéd az EU-s pénzekről. – Az a kormány, aki nem hallgatja meg az embereket, trükközik a párbeszéddel, az a kormány csak lopni akar – hangoztatta, azt kérve a bizottságtól, hogy közvetlenül az önkormányzatokat, civileket pénzelje.

Cseh Katalin a Momentum színeiben ugyancsak azt szorgalmazta, hogy le kell számolni a korrupcióval, tehát a tagállamoknak a helyiekkel, az önkormányzatokkal közösen kell dönteniük a helyreállítási pénzek felhasználásáról.

A Momentum EP-képviselőjének a vitában felhozott egyik példája Budapest volt: szerinte a főváros nem tud konzultálni, pedig a helyreállítási alapból bőven jutna neki forrás.

A kormány egyébként már korábban elérhetővé tette a Helyreállítási és Rugalmassági Eszközről szóló terv egy tizenhárom oldalas kivonatát – itt a potenciális pályázók véleményezhetik is a kilátásba helyezett helyreállítási pályát, annak kilenc hazai komponensét. Egy Google-hirdetéskampány során pedig vállalati döntéshozókat, vállalkozókat, civil társadalmi szervezeteket és másokat szólít meg a kormány, és próbál bevonni a folyamatba, csak 2020-ban százötven online konzultációt tartott a következő uniós költségvetési ciklus hazai terveivel kapcsolatosan – közölte korábban a Miniszterelnökség.

Győri Enikő felszólal az uniós parlamentben Brüsszelben. 2021. február 9.
Fotó: Európai Parlament

Uniós biztos: még a jól haladók esetében is vannak problémák

Főleg a balliberális hazai sajtóban kapott nagy visszhangot tegnap, hogy a Reuters tudósítása szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési törvények reformját kéri Magyarországtól az uniós helyreállítási alap életbelépésének apropóján. A Miniszterelnökség a reformfolyamattal kapcsolatosan az elmúlt hetekben egyébként kommunikálta, hogy folyamatosak a tárgyalási fordulók az Európai Bizottsággal, s megerősítették, az EU hatóságainak észrevételeit beépítik az adott programba. Kedden az EP-ben felszólalt az ügyben illetékes bizottsági alelnök is, aki elmondta:

a reformok végrehajtása, a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozása még a papíron jól haladó tagállamok esetében is nehézkes.

Az unió a járványt követő helyreállításra irányuló, Új generáció EU programjának leginkább hangsúlyos eleme a Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz. Ez egyben a 750 milliárd eurós kezdeményezés költségvetésének legnagyobb részét, 672,5 milliárd eurót tesz ki támogatásokkal és kölcsönökkel. Az alapon belül 312,5 milliárd euró a támogatások összege, ezen összeg hetven százalékának allokációjáról döntöttek eddig az uniós vezetők, amely alapján

hazánk 4,3 milliárd eurónyi támogatásfinanszírozásra számíthat a következő években az EU-tól.

(2022-ben születik végső döntés a maradék harminc százalék bontásáról – a szerk.)

A járvány utáni újjáépülést szolgáló pénzek folyósításához a tagállamoknak úgynevezett nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük, amelyek előállítása e sorok írásakor is zajlik. A folyamatban az Európai Bizottsággal 2021 áprilisáig van lehetőség a konzultációra, ekkor kell majd elküldeni végső értékelésre az EU-országok finanszírozási céljait is tartalmazó nemzeti terveket. Azokat a bizottság kiértékeli, majd – a várakozások szerint még a jelenlegi portugál EU-elnökség idején – a tagállamok között is döntés születhet a támogatások első részleteinek folyósításáról.

Az emberközpontú gazdaság kialakításáért felelős uniós biztos, Valdis Dombrovskis kedden az EP-ben elmondta:

a huszonhét tagállamból tizennyolc már jelentős előrelépést ért el a tervek kialakításakor, ám még a jól haladók esetében is sok munka van hátra.

Véleménye szerint megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a reformok és a befektetésösztönzés között. Emlékeztetett arra is: az RRF összesen hat pillér – a zöld, illetve digitális átállás; az okos, fenntartható és inkluzív növekedés; a szociális és területi kohézió; egészségügy és rugalmasság; valamint a következő generációkat érintő olyan szakpolitikák, mint az oktatás mentén készteti lépésre a tagállamokat.

Vladis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke az EP-ben 2021. február 9-én.
Fotó: Európai Parlament

Magyarország esetében a terv már említett, tizenhárom oldalas kivonata online is elérhető.

Emlékezetes, a napokban Cseh Katalin problématérképnek nevezte a dokumentumot, miután a fideszes Deutsch Tamás a figyelmébe ajánlotta, hogy a terv hónapok óta nyilvános. Cseh napokkal korábban még kifogásolta, hogy azt a kormány nem tette közzé.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.