„Európa nyert azzal, hogy a zsarolás nem került be az uniós eszköztárba”

Az uniós helyreállítási alapról szóló, keddi EP-vitában a hazai ellenzéki képviselők újfent „lopással”, a társadalmi konzultáció megjátszásával vádolták a kormányt. A fideszes Győri Enikő szerint hazánk partner a környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható újjáépítésben. Az Európai Bizottság egyik alelnöke pedig megerősítette, hogy valójában minden tagállamra vár még munka, mielőtt a helyreállítási pénzek folyósítása megindulna.

Hat órán keresztül volt Magyarország és a gyermekvédelmi törvény a vita tárgya az EP-ben MTI/EPA/Patrick Seeger Fotó: Patrick Seeger

Győri Enikő felszólal az uniós parlamentben Brüsszelben. 2021. február 9.
Fotó: Európai Parlament

Uniós biztos: még a jól haladók esetében is vannak problémák

Főleg a balliberális hazai sajtóban kapott nagy visszhangot tegnap, hogy a Reuters tudósítása szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési törvények reformját kéri Magyarországtól az uniós helyreállítási alap életbelépésének apropóján. A Miniszterelnökség a reformfolyamattal kapcsolatosan az elmúlt hetekben egyébként kommunikálta, hogy folyamatosak a tárgyalási fordulók az Európai Bizottsággal, s megerősítették, az EU hatóságainak észrevételeit beépítik az adott programba. Kedden az EP-ben felszólalt az ügyben illetékes bizottsági alelnök is, aki elmondta:

a reformok végrehajtása, a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozása még a papíron jól haladó tagállamok esetében is nehézkes.

Az unió a járványt követő helyreállításra irányuló, Új generáció EU programjának leginkább hangsúlyos eleme a Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz. Ez egyben a 750 milliárd eurós kezdeményezés költségvetésének legnagyobb részét, 672,5 milliárd eurót tesz ki támogatásokkal és kölcsönökkel. Az alapon belül 312,5 milliárd euró a támogatások összege, ezen összeg hetven százalékának allokációjáról döntöttek eddig az uniós vezetők, amely alapján

hazánk 4,3 milliárd eurónyi támogatásfinanszírozásra számíthat a következő években az EU-tól.

(2022-ben születik végső döntés a maradék harminc százalék bontásáról – a szerk.)

A járvány utáni újjáépülést szolgáló pénzek folyósításához a tagállamoknak úgynevezett nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük, amelyek előállítása e sorok írásakor is zajlik. A folyamatban az Európai Bizottsággal 2021 áprilisáig van lehetőség a konzultációra, ekkor kell majd elküldeni végső értékelésre az EU-országok finanszírozási céljait is tartalmazó nemzeti terveket. Azokat a bizottság kiértékeli, majd – a várakozások szerint még a jelenlegi portugál EU-elnökség idején – a tagállamok között is döntés születhet a támogatások első részleteinek folyósításáról.

Az emberközpontú gazdaság kialakításáért felelős uniós biztos, Valdis Dombrovskis kedden az EP-ben elmondta:

a huszonhét tagállamból tizennyolc már jelentős előrelépést ért el a tervek kialakításakor, ám még a jól haladók esetében is sok munka van hátra.

Véleménye szerint megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a reformok és a befektetésösztönzés között. Emlékeztetett arra is: az RRF összesen hat pillér – a zöld, illetve digitális átállás; az okos, fenntartható és inkluzív növekedés; a szociális és területi kohézió; egészségügy és rugalmasság; valamint a következő generációkat érintő olyan szakpolitikák, mint az oktatás mentén készteti lépésre a tagállamokat.

Vladis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke az EP-ben 2021. február 9-én.
Fotó: Európai Parlament

Magyarország esetében a terv már említett, tizenhárom oldalas kivonata online is elérhető.

Emlékezetes, a napokban Cseh Katalin problématérképnek nevezte a dokumentumot, miután a fideszes Deutsch Tamás a figyelmébe ajánlotta, hogy a terv hónapok óta nyilvános. Cseh napokkal korábban még kifogásolta, hogy azt a kormány nem tette közzé.