Magyarország lehet az új gazdasági rend győztese

Bár a koronavírus-válság meghatározza a mindennapokat, a kormányfő mégis egy ezen túlmutató beszédet mondott, felvázolt egy olyan közép- és hosszú távú stratégiát, amely segítségével Magyarország az új gazdasági rend egyik győztese lehet – erről beszélt több, lapunk által megkérdezett elemző. Horn Gábor (Republikon Alapítvány) ugyanakkor úgy véli, Orbán Viktor nem mondott semmi újat.

Budapest, 2021. janur 21. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzreadott kpen Orbn Viktor miniszterelnk az Eurpai Uni tagllamai vezetinek videkonferencijn a Karmelita kolostorban 2021. janur 21-n. A megbeszls kzppontjban a koronavrus-jrvnnyal kapcsolatos intzkedsek koordinlsa, valamint a beolts felgyorstsnak szksgessge ll. MTI/Miniszterelnki Sajtiroda/Benko Vivien Cher Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– A miniszterelnök által elmondott beszéd három fő idősíkon mozgott: egyszerre volt hivatott az elmúlt időszak válságkezelésének eredményeit értékelni, az előttünk álló hónapok gazdasági prioritásait meghatározni és hosszú távú gazdaságstratégiát felvázolni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nézőpont Intézet elemzője. Erdélyi Rezső Krisztián kifejtette: a mögöttünk hagyott időszak kapcsán a legfontosabb megállapítása rávilágít a kormánypártok és az ellenzék közötti legfőbb gazdaságfilozófiai különbségre.

– A balliberális pártok ugyanis a válság kitörése óta folyamatosan követelik a segélyalapú társadalom elemeinek be-, pontosabban visszavezetését. Ilyen a munkanélküli segély idejének és összegének drasztikus kitolása, vagy éppen – a maga teljességében soha ki nem próbált – utópia, az alapjövedelem bevezetése.

A kormányzat ezzel szemben a munkahelymegőrzés és a befektetésösztönzés irányába indult el. Ennek sikerét mutatja, hogy nem csökkent drasztikusan a munkahelyek száma – fogalmazott. Szavai szerint a válság idején bevezetett kormányzati intézkedések – mint a bértámogatás vagy a hitelmoratórium – valós segítséget jelentenek, szemben a felelőtlen ígéretekkel.

Új stratégia

Az elemző úgy véli, a beszéd leghangsúlyosabb eleme az előttünk álló időszak volt.

– A már ismert, de a beszédben megerősített és az itt bejelentett intézkedések egyaránt azt a képet erősítik, hogy a kormányzatnak a társadalom egészének van mondanivalója.

A 25 év alattiak szja-mentessége, a kis- és középvállalkozások kamatmentes hitellehetősége vagy épp a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése egyaránt jó példa erre – hangsúlyozta Erdélyi Rezső Krisztián, aki szerint az intézkedések csak akkor érhetik el a céljukat, ha az élet visszatér a normális kerékvágásba.

Ennek elengedhetetlen eszköze a vakcinabeszerzés, amelynek kapcsán a miniszterelnök ismét óvott a dogmatikus elvek követésétől.

Az átoltottság megfelelő szintjének az eléréséig viszont megfontolt lépésekre van szükség, amelyeket a társadalom is elfogad. Hozzátette: a társadalmi igények felmérésének fontos eszköze lesz az újabb, formátumában és időtartamában valószínűleg egyaránt rendhagyó nemzeti konzultáció.

– A koronavírus-válságon túlmutat – habár abból indul ki – a beszéd harmadik eleme, a hosszú távú gazdaságstratégia. A miniszterelnök értékelése szerint az ország sikeréhez meg kell határozni a prioritásokat. Ilyen a zöldgazdaság mellett a gépjármű-, az építő- vagy épp a védelmi ipar – mutatott rá az elemző. A járvány okozta válság – minden negatív következménye mellett – lehetőséget is jelent, hiszen együtt jár a világgazdaság átrendeződésével, amiből Magyarország jelen állás szerint győztesként kerülhet ki. Ehhez jól kapcsolódnak a kormányfő által említett, hosszú távú felsőoktatási és agrárreformok.

– A magyar mezőgazdaságban meglévő és a felsőoktatás versenyképesebbé tételében rejlő potenciál ugyanis egyformán hozzájárulhat az ország hosszú távú sikereihez

– fűzte hozzá.

Több lábon állni

Kiszelly Zoltán politológus lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, hogy a válságkezelés magyar módja sikeres.

– Ez két fontos elemen nyugszik, az egyik a nemzeti konzultáció. Az emberek széles köre fejti ki a véleményét, ezáltal legitimálja a kormány döntéseit. Nyugaton, ahogy a migrációról, úgy a járványról sem kérdezik meg az embereket.

Nálunk viszont az emberek véleményének figyelembevételével történik az ország irányítása, ez a részvételi demokrácia jó eleme. Ez is mutatja, hogy Magyarország jogállam – emelte ki. Az elemző szerint a másik különbség az, hogy Magyarország nemcsak Brüsszelben bízik, hanem a keleti nyitás jegyében a keleti gazdasággal is kapcsolatot tart fenn. Ezt a politológus azért is fontosnak tartja, mert aki több lábon áll, az áll biztosan. Szavai szerint

a keleti vakcina beszerzése is azt jelenti, hogy ennek köszönhetően várhatóan áprilisig, májusig hárommillióval több embert lehet majd beoltani.

A nyugati országokkal szemben a magyar kormány megkérdezi az embereket hazánk fontos ügyeiről Fotó: MTI/Ujvári Sándor

– Ebből következik az, amit a miniszterelnök ma mondott, hogy hamarosan egy következő szakaszba érünk, amikor várhatóan elindul a tömeges oltás. S ha ez megtörténik, akkor azon kell elgondolkodni, hogy milyen ütemben nyissunk, amit megfontoltan kell megtenni. Ahogy a nemzeti konzultáció eredményeit figyelembe véve elindul a nyitás, a most bejelentett új program támogatja majd a gazdaságot – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. Megemlített még egy harmadik elemet, a modernizációt is, mivel a kormány nem egy túlhaladott struktúrát akar finanszírozni, hanem a jövő technológiái felé nyit, és a beruházások ösztönzésével biztosít munkalehetőséget az embereknek. – A kapitalizmus megköveteli, hogy ha az egyik ajtó, mondjuk a turizmus, becsukódik, és egy másik, például az elektromobilitás kinyílik, akkor arra kell továbbmenni. A kormány ehhez ad lendületet – jegyezte meg. Rámutatott:

azoknak a kormányoknak a népszerűsége növekszik, amelyek jól menedzselik a járványt és jó politikát folytatnak, ilyen a magyar is.

Vélt önellentmondások

Ezzel szemben Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy véli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök semmi újat nem mondott a rádióinterjúban. – Azt viszont hallottuk, hogy lesz egy újabb, fantasztikus nemzeti konzultáció, és el lehet majd költeni sok milliárd forintot kormányzati kampányra. Újból már megválaszolt kérdésekre válaszolhatunk olyan ügyekben, amelyekre az egészségügyi szakembereknek kell válaszokat adniuk azzal kapcsolatban, hogy lehet-e nyitni Magyarországon, és ha igen, akkor hogyan – fejtette ki. Horn Gábor szerint a miniszterelnök többször is önellentmondásba keveredett, mert ha a kormányfő azon a véleményen van, hogy szakképzett, felkészült munkaerőre van szükség Magyarországon, akkor nem kellett volna szétverni a magyar szakképzést és a közoktatást az elmúlt tíz évben. Szerinte önellentmondás az is, hogy bár a kormányfő szerint a vakcina nem politikai kérdés, mégis éppen a napokban tett hitet a kínai oltóanyag mellett.

– Olyanról nem nagyon beszélt Orbán Viktor, hogy mi lesz másképpen, és hogyan lesz. Azt ugyanakkor jelezte, hogy befejeződött a válságkezelés, miközben a válság itt van. Ezek szerint nem is volt válság, vagy ha van még, akkor azt nem kezelik.

Én magam úgy látom, hogy a magyar társadalom egy súlyos válság kellős közepén van egy sor olyan megoldatlan problémával, amivel ugyan az emberek kis része, de nagy kockázatot vállalva a napokban már utcára is ment – fogalmazott az elemző.

Hozzátette: Orbán Viktor beszédében szó volt még a több mint fél éve bejelentett 13. havi nyugdíjról. Horn Gábor szerint ugyanakkor egy ilyen nehéz helyzetben végtelenül igazságtalan azt mondani, hogy a több millió forintos és a 80-100 ezer forintos nyugdíjból élő is plusz egyhavi nyugdíjat kap. – Kampányeseménynek gondolom azt is, hogy véletlenül éppen 2022. január elsejétől eltörlik a 25 év alattiak személyi jövedelemadóját. Ennek így sem értelmét, sem jelentőségét nem látom, hiszen lehet olyan 25 év alatti fiatal, akinek erre semmi szüksége nincs – fűzte hozzá.