„Nem több vagy kevesebb, hanem okos unióra van szükségünk”

Hazánk éltanuló az Európai Unióban a klímapolitika, a digitalizáció és a védelmi együttműködés terén – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Ökrös Oszkár. Az Igazságügyi Minisztérium újonnan kinevezett európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a migráció kérdésében ugyanakkor éberségre van szükség, mert Brüsszel továbbra is a bevándorlók újraelosztását erőlteti.

A politikus természetesen a nemzetek Európája mellett teszi le a voksát Fotó: Teknős Miklós

– A szorosabb integrációt a statisztikák szerint nem akarják az unió polgárai. Miért nem vesz erről tudomást a brüsszeli bürokrácia?

– Sokszor azokban az országokban a legnagyobb az unióellenesség, amelyeknek politikai vezetése a leginkább követeli a még szorosabb integrációt. Che Guevarának tulajdonítják a mondást, hogy a forradalom olyan, mint a bicikli, folyamatosan hajtani kell, különben felborul. Így képzelik el sokan az európai integrációt is. Az Eurostat felmérései viszont azt is mutatják, hogy hazánkban kiugróan magas az unió támogatottsága. Igaz, van egy érdekes megkülönböztetés is: a magyarok támogatják az uniót, de az uniós bürokráciát nem kedvelik. Egyébként 2009-ben volt hazánkban mélyponton az unió népszerűsége, amit sikerült az Orbán-kormányoknak visszahozni a csatlakozás idején mért rekordmagas szintre. Az uniós intézmények népszerűtlensége viszont nyilván nagyban a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak köszönhető, amely magát politikai bizottságként aposztrofálta. Ez angolul kevésbé cseng rosszul, nálunk viszont duplán rosszul hangzott.

– A bevándorlás terén kell további lopakodó hatáskörelvonási kísérletekre számítani?

– Kicsit olyan az uniós politika, mint a vízilabda, ahol a víz alatt hatalmas küzdelem zajlik, amit nemigen látnak a nézők. A migráció kapcsán a bizottság ősszel bemutatta az új elképzeléseit, amik ugyan jobbak, mint a Juncker-bizottság csomagja volt, de ez nem sokat jelent, mert annál csak jobbat lehetett alkotni. Mi egyetértünk azzal, hogy a szolidaritás legyen a kulcseleme az unió migrációs politikájának. Ezt mondjuk 2015 óta. De az ördög a részletekben rejlik. Mi ugyanis elutasítjuk a bevándorlók elosztását a tagállamok között, és ebben egyre több szövetségesünk van. A kötelező újraelosztás kapcsán ezért nem lehet konszenzust kialakítani az EU-ban. Ezért a mostani paktumban rejtett módon jelenik meg ez az elképzelés, mintha egy alternatíva lenne csupán. A többi felsorolt lehetőség ugyanakkor a valóságban szinte megvalósíthatatlan, így lényegében csak a relokáció maradna. Mondok egy példát: ha Franciaország nem tud az észak-afrikai államokkal a visszafogadásról egyezségre jutni, nehezen képzelhető el, hogy hazánknak ez sikerülne, hiszen nekünk nincsenek történelmi kapcsolataink ebben a régióban. Életszerűtlen tehát, hogy hazánk például Franciaország helyett kényszerítse ki a visszafogadásokat. A menekültügyi eljárás részletkérdéseiben is aknákat rejtettek el, úgyhogy minden korábbinál óvatosabbnak kell lennünk.

– Most mindenkit az foglalkoztat, elrontotta-e az unió a vakcinák beszerzését. Alkalmatlannak bizonyult az unió erre a feladatra?

– A bevándorlásihoz hasonlóan a koronavírus-járvány is olyan válság, ami megmutatta, hogy amikor gyors és határozott intézkedésekre van szükség, a nemzetállamok jobban tudnak cselekedni, mint az unió. Mi támogatjuk az uniós koordinációt a vírus elleni küzdelemben, aminek a legfontosabb eleme az információcsere és a tapasztalatok megosztása. A tagállamok cselekvési szabadságát ugyanakkor semmilyen módon nem szabad korlátozni, hiszen mint a vakcinabeszerzés esetében láttuk, ez nehéz helyzetbe hozhatja őket. A kormány igyekszik mindent megtenni, hogy a lehető legtöbb vakcina érkezzen hazánkba, és most már látni, hogy a nyugati országok is tárgyalnak a kínai és az orosz gyártókkal, mert az uniós beszerzés nem jelentett megnyugtató megoldást.

– A szorosabb integráció hívei nyilván azt mondják erre: ha több hatalma lenne az uniós intézményeknek, hatékonyabban tudtak volna cselekedni. Mit válaszolna erre?

– Vannak, akiknek mindenre a szorosabb integráció a válaszuk, de ez egy téves elképzelés, hiszen – ahogy Varga Judit miniszter asszony is szokta mondani – nem több vagy kevesebb, hanem okos unióra van szükségünk. Bizonyos területeken, mint a klímapolitika, a védelmi együttműködés és a digitalizáció, összehangolt cselekvés kell, de az egészségügy, az oktatás vagy az adópolitika területén – amik a tagállamok nemzeti berendezkedésének és versenyképességének alapját jelentik – nem előnyös a harmonizáció, mert az csorbítaná mind a hatékonyságot, mind pedig az állampolgárok azonosulását bizonyos intézkedésekkel. Ezeken a területeken a központosítás éppen a kívánt hatás ellentétét érné el.