Új piac nyílik a magyar zöldipari vállalatoknak

A nyugat-balkáni országok zöldítése magyar szakmai együttműködéssel és technológiaexporttal valósulhat meg.

A tíz legszennyezőbb európai szénerőmű közül nyolc a déli térségben található Fotó: Wolfgang Rattay Forrás: Reuters

Jól tükrözik a zöldgazdaságban érdekelt magyar vállalkozások felkészültségét és versenyképességét azok a támogatási kérelmek, amelyek a Nyugat-Balkáni Zöldközpont Nonprofit Kft. idei második klímavédelmi felhívására érkeztek – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, a pályázatok magas színvonalúak, a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére élénk érdeklődés mellett zárult a kiírás.

Az ITM háttérintézményeként működő Zöldközpont

a nyugat-balkáni országok zöldítését magyar szakmai együttműködéssel és technológiaexporttal kívánja elősegíteni

– idézte fel közleményében a tárca. Vagyis a zöldiparban érdekelt magyar vállalkozások ennek a pályázatnak a segítségével szerezhetnek piacot a fejlődő régióban.

Kaderják Péter kiemelte, hogy az éghajlatváltozás hatásai erőteljesen jelentkeznek a Nyugat-Balkánon, ahol az átlaghőmérséklet emelkedése, a tűzvészek és az ingadozó vízellátás is súlyos gondot jelent. További kihívás, hogy a régiós energiatermelés döntően fosszilis üzemanyagra támaszkodik.

Tizenhat nyugat-balkáni széntüzelésű erőmű annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint kétszázötven hasonló létesítmény az Európai Unió egész területén.

Magyarország a klímavédelem terén nemzetközi összevetésben is eredményes országként kész érdemi támogatást nyújtani a megoldásra váró feladatok kezelésében – jelezte az államtitkár, hozzátéve, hogy a problémát felismerve hazánk önálló prioritásként szerepelteti a Nyugat-Balkán dekarbonizációjának elősegítését a 2021-ben esedékes magyar V4-elnökség programjában is.

A tíz legszennyezőbb európai szénerőmű közül nyolc a déli térségben található
Fotó: Reuters

Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a felhívás a járványhelyzetre adott válaszlépésekkel összhangban kiemelt szempontként vizsgálja a projektek munkahelyteremtő képességét. A majdani nyertesek fejlesztései egy Magyarországnak stratégiai jelentőségű régió erőfeszítéseit támogatják a zöldgazdasági átállás területén. A kiírás hozzájárul a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozásához is.

Örlős László, a Zöldközpont ügyvezetője kiemelte, hogy az év első felében lebonyolított programhoz hasonlóan ezúttal is nagyszámú kérelem érkezett be, a támogatási keretet mintegy négyszeresen meghaladó támogatási igénnyel. A pályázók között megtalálhatók kis- és középvállalkozások, alapítványok és felsőoktatási intézmények is. Az elsősorban energetikai és vízipari projektjavaslatokban mind a hat célország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) megjelenik. A támogatói döntések meghozatala és a projektek indulása 2021 tavaszán várható.

Átrendeződés Koszovóban

Koszovó levált a szerb elektromos hálózatról, ezentúl Albániából kap áramot – közölte kedden az albán és a koszovói sajtó. Az átállás hétfőn történt egy ünnepélyes ceremónia keretében, amelyen Edi Rama albán miniszterelnök és távkapcsolással Avdullah Hoti koszovói kormányfő vett részt. Az albán hálózathoz történő csatlakozással a KOSTT koszovói energiaszolgáltató vállalat az európai elektromos átvitelirendszer-üzemeltetők hálózatának (ENTSOE-E) hivatalos tagja lett. Korábban a szerb hálózat részeként nem rendelkezett ezzel a státusszal. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Bizonyos gazdasági együttműködés azonban az ország függetlenné válását követően is fennmaradt, így a többi között Koszovó a szerb elektromos hálózat része maradhatott egészen mostanáig.