A Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) levéltárosai, hadisírgondozói – Kovács Vilmos parancsnok vezetésével végzett – csaknem évtizedes munkájának eredménye több mint tudományos teljesítmény, a magyar nemzeti emlékezetet erősíti – mondta el Németh Szilárd.
Az államtitkár a magyar nemzet nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban című projektben közreműködtek. Azt üzenték az embereknek: a magyar hősöket fel kell kutatni, meg kell ismerni, meg kell nevezni és feléjük kegyeletteljes tisztelettel kell fordulni – tette hozzá, üdvözölve, hogy az adatbázis közzétételével lehetővé tették a magyar családoknak, hogy megismerjék saját múltjukat.
A mintegy öt hónapja elindított https://katonahoseink.militaria.hu/ oldalnak a múlt hétig negyedmillió használója volt, 123 országból
– jelezte az államtitkár, külön kiemelve, hogy a honlapot többségében fiatalok keresték fel, jellemzően mobiltelefonon keresztül. A sajtótájékoztatón bemutatott statisztikai adatok szerint a legnagyobb arányban (33,5 százalék) a 25 és 34 év közöttiek használták az oldalt, másodsorban a 18–24 éves korosztály 27,5 százalékkal, tehát az adatbázis felhasználóinak több mint 60 százaléka 18 és 34 év közötti volt.
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Az oldalt a legtöbben Magyarországról használták, de Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Németországból, az Egyesült Királyságból, Kubából, a Maldív-szigetekről és Pakisztánból is felkeresték. Németh Szilárd beszámolt arról is, hogy
indulásakor az oldal 1 538 818 katona adatait tartalmazta, de a folyamatos kutatások révén azóta már 22 ezer új adatsorral egészült ki.
A HM HIM háttéranyaga szerint a veszteségi adatbázis száz év után nem lehet teljes, mivel már nincs meg minden egykori forrás. Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének veszteségi nyilvántartása – különféle okok miatt – már 1914 végén sem volt hiánytalan, nem beszélve az 1918. novemberi katonai összeomlás időszakáról, amikor a veszteségek dokumentálása már rendkívül hiányosan történt. Éppen ezért adatbázisuk kész az ezután feltárt, magán- vagy közgyűjteményekben elfekvő, hiteles adatokkal való bővítések befogadására – írták.
Az átfogó, nyolc évig tartó kutatási és adatbázis-építési projektet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezte és jórészt koordinálta, a HM, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, a Magyar Nemzeti Levéltárral és Budapest Főváros Levéltárával, valamint külföldi partnerintézményekkel együttműködve.
