Soltész Miklós: Ne engedjük meggyalázni a vörös diktatúra áldozatait!

A kiszámíthatatlanság és a félelem hatotta át a kommunizmus éveinek mindennapjait, senkit sem kímélve hurcoltak el sok magyart internáló táborokba – erről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Soltész Miklós államtitkár pedig úgy fogalmazott, emlékeztetni kell a mai generációt a vörös diktatúra borzalmaira.

Tata, 2020. november 1. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a megújult Kálvária-szoborcsoport avatásán Tatán 2020. november 1-jén. A műemlék felújítását egy sikeres pályázatot követően a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága és a város önkormányzata egyaránt 25 millió forinttal támogatta. A nemzetiségek kulturális kezdeményezéseinek 2021-es költségvetési támogatására hirdetett pályázatot 500 millió forintos keretösszeggel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága - jelentette be az államtitkár. MTI/Vasvári Tamás Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Szalay-Bobrovniczky Vince idézte Milan Kundera írót, filozófust, miszerint

„kötelességünk feljegyezni a XX. század bűneit, hogy a jövőben ne történjen meg hasonló tragédia”.

– Most a saját kezünkben van a döntés – tette hozzá.

Nagyné Pintér Jolán, A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére (Gulág) Alapítvány elnöke elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott teltházas tanácskozáson „jó érzés volt látni, hogy ilyen sok egyetemi hallgató lelkében él a vágy: emlékezzünk közösen azokról, akiket a kommunista ideológia testileg-lelkileg megnyomorított”. Az alapítvány vezetője az általa szervezett „Tebenned bíztunk eleitől fogva....” Egyházi személyek a Gulag fogságában című online történészi konferenciáról elmondta, a témaválasztás nemcsak az emlékezést szolgálja, hanem azokról a karizmatikus, hitüket megtartó szereplőkről lesz szó, akik hazatérésük után nyájuk vezetői maradtak. – Még akkor is ha hivatalosan nem lehettek azok, még akkor is, ha pszichésen és fizikálisan megnyomorították őket.

Példájuk és hitük erejével szeretnénk irányt mutatni a XXI. század csüggedő emberének: nem közhely, valóban sok mindent túl lehet élni, valóban meg lehet tartani hitünk

– tette hozzá.

A Gulág Alapítvány elnöke arról is beszélt, hogy a pandémia mindannyiunk életét megnehezítette, ugyanakkor

a Szovjetunióba internáltaknak az sem adatott meg, hogy meggyőződjenek róla: élnek-e a szülei, láthatják-e valaha a hazájukat, az otthonokat, a családjukat, lesz-e méltó életük.

– A szocializmusba hazatérőknek ez nem adatott meg. Gondolkozzunk el ezeken a felvetéseken – mondta, majd az 1946-ban, koholt vádak alapján Gulágra ítélt Placid atya szavait idézte:

fedezzük fel az élet apró örömeit, ne csüggedjünk, ne panaszkodjunk és higgyünk, mert nem lehet összeroskadni, mert akkor a kereszténység roskad össze!