Veszélyben Angyalföld egyik legrégebbi épülete

Egyre bizonytalanabb a Löffler Béla által fémjelzett, Kartács utcai patinás épület sorsa. A száztíz éves ingatlant az angyalföldi önkormányzat lebontaná, helyére társasház épülne. Mindez azért is érdekes, mert a XIII. kerületben épült a legtöbb lakás szerte Budapesten, ráadásul Angyalföldön jóformán nincs műemlékvédelmi státust élvező épület, ezt leszámítva. Kugyela Attila önkormányzati képviselő szerint helytelen lenne lebontani az épületet, az önkormányzat azonban gazdaságtalannak tartja a helyreállítását a ­rossz állapota miatt.

A híres építész, Löffler Béla művét túl rossz állapotúnak tartja az önkormányzat Fotó: Teknős Miklós

Lebontatná a XIII. Kerületi Önkormányzat a Kartács utca 20. szám alatti, Löffler Béla építész nevével fémjelzett, száztíz éves ingatlant. A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő épület helyére a vezetés 48 lakásos társasházat húzna fel. – Helytelennek tartom, hogy egy műemlékvédelem alatt álló épületet bontana le a vezetés lakóház felhúzása végett. Angyalföld ugyanis élen jár lakásfronton, jelenleg is épül egy 34 lakásos társasház a Jász utca 72. szám alá – mondta a Magyar Nemzetnek a XIII. kerület fideszes önkormányzati képviselője. Kugyela Attila felhívta lapunk figyelmét:

bár a XIII. kerület egészében jó néhány emlékmű van, a Kartács utca 20. szám alatt álló épülettől eltekintve jóformán egyetlen ilyen műemlékvédelem alatt álló épület sincs Angyalföldön.

Porosodnak az építési tervek

A 24.hu információi szerint már 2015 szeptemberében elkészültek a 48 lakásos társasház tervei, azonban a Márkus Gábor által vezetett MG Építész Kft. nettó 64,35 millió forintért elkészített, közel huszonnégy méter magas épület tervei továbbra is egy mappában porosodnak. A portál úgy tudja, a Budapest Főváros Kormányhivatalához beadott

bontási és építési engedélykérés 2016 júliusában zöld utat kapott, néhány héttel később azonban a műemlékek felett őrködő Forster Központ a lakóházat műemlékké nyilvánította, és bontási tilalmat rendelt el rá. Ekkor fellebbezett a kerület, majd két év pereskedés után hatályon kívül helyezték a műemlékvédelmi státus megadását, a kerület így egy újabb bontási engedélyt adhatott be, amelyet az építésfelügyeleti hatóság elutasított. 2018 őszén ismét megkapta a műemlékvédelmi státusát az ingatlan.

Ku­gyela Attila lapunknak elmondta: ekkor az önkormányzat felajánlotta az épületet a műemlékvédelmi hatóságnak, amely azt nem fogadta el. Így ismét egy kétéves adok-kapok vette kezdetét: a Kúria ismét megszüntette a védelmi státust, ugyanakkor a jogvita befejezéséig a műemléki érték törlését sem hajtják végre, sőt a bontási engedélyezési eljárás március 30-ig biztosan szünetel.

A híres építész, Löffler Béla művét túl rossz állapotúnak tartja az önkormányzat
Fotó: Teknős Miklós

Az önkormányzat nem akarja helyreállítani

Ezzel szemben az önkormányzat egyáltalán nem tartja jó ötletnek az épület műemlékvédelmi státusának megadását.

– Álláspontunk szerint az épület nem képvisel műemléki értéket, helyreállítása rossz állapota és statikai problémái miatt gazdaságtalan lenne – válaszolta lapunk kérdésére az önkormányzat. A vezetés továbbá azzal érvelt: a bontási engedély megkéréséig senkiben nem merült fel, hogy az épület műemléki értéket képviselne.

– A bíróság rögzítette, hogy a tulajdonjog csak legitim céllal korlátozható, a korlátozás igazolásaként a műemléki hatóságnak bizonyítani kell, hogy célja nem észszerűtlen és nem jelent túlzott terhet a tulajdonos számára – írta válaszában a XIII. kerület, s megjegyezte: a bíróság szerint az örökségvédelmi hatóság abból a téves ténybeli feltételezésből indult ki, hogy a vizsgált épület statikai állapota jó. A perben kirendelt igazságügyi statikai szakértő szakvéleménye viszont ennek az ellenkezőjét igazolta.

A belső tér is műemlék

Kugyela Attila lapunknak arról is beszélt, hogy a Kartács utcai épület lebontása más miatt is problémát jelent: ugyanis nemcsak az épület külső, hanem a belső részei is műemlékvédelem alatt állnak. Ilyen jellegű műemlék a fővárosban mindössze három-négy található lakáskomplexum formájában.

Lapunk kérdésére, miszerint megvalósítható lenne-e egy múzeum kialakítása a száztíz éves épületben, úgy fogalmaztak: nem terveznek múzeumot kialakítani az ingatlanban. – Peren kívüli ajánlatot tettünk az ingatlan állam részére történő értékesítésére. Tettük mindezt azért, hogy az állam abba a helyzetbe kerülhessen, hogy az érintett lakóépületet a saját értékvédelmi szempontjainak érvényesítésével, saját költségén megőrizhesse, amelyre a XIII. Kerületi Önkormányzatnak sem jogszabályi kötelezettsége, sem jogszabályi lehetősége nincsen – tették hozzá.

Ugyanakkor Kugyela Attila felvetésünkre jelenleg a múzeum kialakítását tartaná a legjobb megoldásnak, hiszen így Angyalföld is gazdagodhatna egy történelmi emlékkel, ráadásul az 1880-ban született Löffler Béla építész, a huszadik századi magyar építészet legnagyobb alakja előtt is leróhatja ezzel tiszteletét a kerület.

Az építésznek köszönhetjük többek között az 1920-as, 1930-as évek építészeti arculatának kialakítását, nemzetközi elismerést is kapott munkásságáért, ő építette például a szintén történelmi jelentőségű Kazinczy utcai zsinagógát is.