A magyar kormány budapesti építkezéseiről készített nemrég riportot a Deutsche Welle. A német közszolgálati médium
a budai Várban zajló munkálatok és a Kossuth Lajos tér átépítése kapcsán igyekszik bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista,
értékei pedig szembemennek az Európai Unió által vallottakkal.
A riportban rögtön elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, ami kapcsán V. Naszályi Mártát, az I. kerület ellenzéki polgármesterét szólítják meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések. A polgármester szerint a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít, ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. – Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt – panaszkodik a politikus.
A folytatásban V. Naszályi „véletlenül” találkozik egy helyi lakossal, Wagner Tamással, akit szintén nagyon elszomorítanak a fejlemények. A férfi és a polgármester közösen sajnálkoznak, megállapítva, hogy már semmit sem lehet tenni a beruházások ellen. Wagner attól tart, hogy a környék hamarosan élhetetlenné válik a lakóknak, arról nem is beszélve, hogy az építkezések nagyon sokba kerülnek.
A budai Vár után a Kossuth („koszút”) téren folytatódik a szörnyülködés,
a tér a DW szerint ugyanis szinte majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában. Ekkor a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta hazánkat
– segít kontextusba helyezni a másodjára elhangzó évszámot a narrátor.
A következő megszólaló Ungváry Krisztián történész, aki arra mutat rá, hogy a Nemzeti vértanúk emlékművének első és második – utóbbi 2019-ben történt – felavatása között nagyon sok hasonlóságot lehet találni. A riport ezután Kövér László házelnök avatóbeszédét idézi, amelyben Kövér arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik a hagyományaihoz. Ungváry szerint Kövér beszédében egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, pedig a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.
– Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?
– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbánék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.
