A többség egyetért a keleti nyitással

A koronavírus elleni vakcina beszerzése szempontjából még a kormánnyal kritikusok 51 százaléka is inkább támogatja a keleti partnerséget. A Türk Tanács ma ülésezik, a térség országai jelentős gazdasági potenciált jelentenek hazánknak.

Budapest, 2020. szeptember 29. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ, Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács fõtitkára (j-b) Budapesten, az Ybl-villában, a Türk Tanács budapesti képviseletén 2020. szeptember 29-én. MTI/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő, Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára (j-b). Fotó: MTI/Benko Vivien Cher

Természetesen Oroszország, Kína és Törökország is kifejezetten aktív a térségben, ám a közép-európai térségből Lengyelország és Csehország is nagyobb volumenű kereskedelmet folytat már az érintett országokban. Azaz Magyarországnak a relatív lemaradását is be kell hoznia, a kínálkozó lehetőségeket ki kell használnia – mutat rá Mráz.

Erőforrásban gazdag, infrastrukturálisan elmaradott országok

A Türk Tanács közép-ázsiai tagjai exportképes nyersanyagban, erőforrásokban gazdagok, ami természetesen Közép-Európának is fontos, miközben logisztikailag, infrastrukturálisan fejletlenek ezek az országok, amely komoly beruházási és befektetési lehetőséget jelent Magyarországnak.

„Az egydimenziós politikai kritika a gazdasági realitásokat és a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyja”

– húzza alá az elemző, aki szerint a vakcinabeszerzés sikere, s ennek társadalmi elismerése ugyancsak megmutatja: megéri ezekbe a kapcsolatokba befektetni.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi országai a magyar külgazdaság perspektívájából című, Vasa László által jegyzett friss elemzése szintén arra jutott, hogy a sokat kritizált, olykor turanista beidegződésekkel azonosított türk kapcsolatkeresés valójában a magyar külgazdaság „multivektorális” stratégiájának szerves része.

A szóban forgó országok gazdaságilag egyre nyitottabbak, adottságaik összességében kiváló külgazdasági partnerré teszik őket Magyarország számára.

Az elemzés szerint a Türk Tanács tagállamai döntően közép-ázsiai és kaukázusi türk nyelvű országok, melyek 1991 nyarán–őszén kiáltották ki függetlenségüket a Szovjetuniótól. Az év karácsonyára a Független Államok Közösségébe való belépés mellett Moszkva és a nemzetközi közösség is elismerte az új államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán – függetlenségét.

A szintén közép-ázsiai, türk nyelvű Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, bár a szerdai találkozókon valójában részt vesz, és szintén nem tag Tádzsikisztán, ami viszont közelebb áll az iráni civilizációhoz és nyelvhez. A Kaukázus nem türk nyelvű országai – Örményország, Grúzia, Oroszország – értelemszerűen szintén nem csatlakoztak. Megfigyelőként vesz részt viszont a tanácsban a nem türk nyelvet beszélő, de a türk kultúrához az európai országok többségénél szorosabban kötődő Magyarország, a szervezet legfajsúlyosabb tagja pedig egyértelműen Törökország.

Az elemzés külön kitér arra is, hogy a logisztikai szektor fejletlensége hatalmas beruházási és üzleti potenciált is jelent, Magyarország részvételi lehetősége e tekintetben is kiváló. Kazahsztán és Azerbajdzsán például komoly és ambiciózus tervekkel rendelkezik logisztikai szektora fejlesztésére, legyen szó út- és vasúthálózat-fejlesztésről, légi közlekedési „hub” funkcióról vagy vámmentes övezetek és ipari parkok fejlesztéséről.

Kiterjedt külképviseleti hálózattal tűnik ki hazánk

„A Türk Tanács országainak lehetőségeit mindenki igyekszik kiaknázni. Magyarország annyiban tud kitűnni ebből a tömegből, hogy multivektorális külgazdasági politikája miatt nyitottabb az adott országokkal kapcsolatban, még az erőforrásban szerényebb Kirgizisztánban is ugyanúgy tart fenn képviseletet, mint a legnagyobb méretű Kazahsztánban, és megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban” – részletezi elemzésében Vasa László.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy mivel az említett országok nem pusztán világgazdasági integrációra, hanem a nemzetközi közösségen belüli imázsjavításra és kulturális legitimációra is vágynak,

„Magyarország elkötelezettsége a türk kulturális és szakpolitikai projektek mellett fontos tényezője a külgazdasági kapcsolatok támogatásának”.

Csaknem hetvenmilliós piacról van szó, hazánk a mezőgazdasági és az infrastrukturális beruházásokban kaphat nagyobb szerepet a következő években. Összegezve: Magyarország számára továbbra is számos, eddig kiaknázatlan gazdasági lehetőséget rejtenek a Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi tagállamai – derül ki a cikkből.

„A térségben történő aktívabb gazdasági szerepvállalásunk nem csupán lehetőség, de egyfajta verseny általi kényszer is”

– fogalmaz a szakértő.