Kossuth Lajos 1802-ben elszegényedett nemesi családba született a Zemplén vármegyei Monokon, de születésének pontos dátumát még maga is csak találgatta. A magyar történelem talán legismertebb szereplője, az ország egykori kormányzója szeptember 19-ére voksolt, így születésének napját ezen a napon tartjuk számon.
A reformpolitikus édesapja nyomdokait követve szintén a jogi pályát választotta, először Eperjesen, később a Sárospataki Református Kollégiumban folytatta tanulmányait.
A politikai karrierje 1830-ban indult be, ugyanis ebben az évben kapcsolódott be a politikai életbe a reformellenzék oldalán, a rá következő éveben pedig a Felvidéken vett részt a politikában. Itt kolerabiztosként dolgozott, ezzel nagyban segítve a járvány további terjedésének megakadályozását.
Kossuth kiemelkedő eredményeket ért el a lázongó parasztság lecsillapításában, az itt szerzett tapasztalatai pedig az egész politikai pályafutására hatással voltak. Ugyanis ekkor fogalmazódott meg benne az a program, amely az alsó társadalmi rétegek felemelését és a polgári Magyarország megvalósítását célozta meg.
Kossuth már az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen is részt vett, mint két főrendű özvegy követe, majd az 1832–36-os pozsonyi reformországgyűlés küldöttségébe is követként került be.
Az utóbbi országgyűlés során szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, amelyben a liberális reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette, így elkerülve a cenzúrát.
Kossuth börtönbe kerülése
A reformországgyűlést 1836-ban berekesztették, Kossuth azonban továbbra folytatta megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat. Ezzel az volt a célja, hogy ébren tartsa a közvélemény érdeklődését a politika és a közélet iránt.
Ezzel szemben Habsburg József, Magyarország nádora tilalommal lépett fel. Miután Kossuth a vármegyékhez fordult segítségül, a törvényhatóságok nagy része, Pesttel együtt mellette foglaltak állást. A nádor erre válaszul egy második tilalommal reagált, ami ellenére ugyanúgy megjelentek a füzetek, ezért 1837. május 5-én letartóztatták, és a budai kaszárnyába szállították.
A vizsgálati időszak alatti fogságán felül a bíróság három év börtönre ítélte, a felsőbíróság pedig még egy évvel meghosszabbította a büntetést.
Fogságban töltött évei inkább megerősítették, mint gyengítették Kossuthot, mindemellett a népszerűsége is nőtt, hiszen „a mártíromság koszorúja minden szónál és írásnál jobban hirdette csüggedetlen hazafiságát”.