Lenkovics Barnabás: Az értékmentést szolgálja az Alaptörvény

Az európai szellemiséget igyekszik feltámasztani az Alaptörvény, amelynek célja Lenkovics Barnabás szerint a nemzeti, kulturális és alkotmányos identitásunk megőrzése is. A jogtudós a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek adott interjúban kontinensünk leginkább családbarát nemzetének nevezte a magyart, a családvédelmet övező legnagyobb kihívásnak pedig az önző individualizmust nevezte.

Fotó: Zsolt Szigetvary

– Európában és a tágabban vett nyugati civilizációban tapasztalható értékvesztéssel száll szembe az Alaptörvény és a magyar alkotmányosság – jelentette ki Lenkovics Barnabás,

a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek adott interjúban annak kapcsán, hogy ő lett az intézet keretei között megindult professzori hálózat családvédelmi kutatásainak a társvezetője. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke kifejtette:

míg a súlyos demográfiai problémákkal küzdő, erősen fogyó népességű Európának „elfogyott az életereje, és elment az életkedve”, addig Magyarország Alaptörvénye nem defetistán viszonyul ehhez a problémához,

hanem megpróbálja feltámasztani az európai szellemiséget, és igyekszik megőrizni a nemzeti, kulturális és alkotmányos identitásunkat.

Lenkovics Barnabás szerint Európa leginkább családbarát nemzete a magyar Fotó: Szigetváry Zsolt

– A Nemzeti hitvallás 26 deklarációjának a fele erről szól, továbbá az Alapvetés is olyan alapvető értékek tárháza, amelyekben újra lehet hinni, és amelyekre alapozva lehet egyéni és nemzeti jövőnket építeni: szabadság és emberi méltóság, munka és jó élet, biztonság, család és nemzet – sorolta Lenkovics Barnabás, aki Európa leginkább családbarát nemzetének nevezte a magyart, amelyet szavai szerint az Alaptörvény értékrendszere is tükröz.

– A Nemzeti hitvallás 12. deklarációja hangsúlyozza, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, az összetartozásunk alapvető értékei pedig a hűség, a hit és a szeretet. E két utóbbi fogalom többletet jelent a különböző nemzetközi emberi jogi dokumentumokban is megtalálható rendelkezésekkel, amelyek szerint „a család a társadalom természetes és alapvető egysége” – fejtette ki a jogtudós. Hangsúlyozta: az Alaptörvény a házasság és a család hagyományos intézményeit tekinti modellnek és követendő mintának, s ennek megfelelően védi a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának az alapját.

– Ám ez a kiemelt alkotmányos védelem nem zárja ki más együttélési formák törvényi szintű védelmét, ahogyan a gyermekvállalást is támogatják házasságon kívül is,

mindig szem előtt tartva, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az, hogy szülei harmonikus házasságban éljenek, és hogy biztonságot nyújtó családban nevelkedjen fel – fogalmazott.

Lenkovics Barnabás a családvédelmet övező legnagyobb kihívásnak nevezte az önző individualizmust. Ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy a családban és házasságban is megélhető a szabadság, ami nagyobb kiteljesedést ad, mint a családtól és házasságtól való negatív szabadság.