Kincsem születésének helyét viták övezik, de a legkorábbi, hitelesnek elfogadható adatok szerint Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született. A Monarchia egykori lótenyésztő központja, Kisbér is „harcol” ezért a titulusért. Talán azért, mert a fedeztetés a Komárom-Esztergom megyei településen történt.
Waternymph nevű, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén 1872-ben Viktória brit királynő magánméneséből, a Hampton Court-i istállóból került Kisbérre.
Kincsem a tápiószentmártoni legelőn és jó zabon nőtt fel. Gazdája itt figyelt fel gyors futására, kecses alkatára.
Kincsem kétéves korától versenyzett egészen ötéves koráig. Hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak.
Legendák övezték
Állítólag Waternymphet nem sokkal Kincsem világrajövetele előtt el akarták rabolni, de a bokszot elzáró keresztvas erősebb volt, mint a betyárok szerszámai. Ha enged a vas, Kincsemből sohasem lesz versenyló.
Blaskovich Ernő 1875-ben hét csikót akart eladni Orczy Elek bárónak. A báró meg is vett hatot az egyévesek közül, de a hetedik, Kincsem, nem kellett neki.
Blaskovich úgy döntött, megtartja és saját maga fogja versenyeztetni. A fiatal kanca Gödre került, ahol trénere az angol Robert Hesp lett, aki 21 évesen, 1846-ban érkezett a Monarchia területére Yorkshire-ból. Magyarországra érkezve először Eszterházán helyezkedett el, majd Kisbéren a Batthyány grófokhoz került.
Az 1870-es években a lóverseny azt jelentette, mint ma a labdarúgás, egy kiemelkedő sport- és társadalmi esemény volt, amelyen ráadásul még fogadni is lehetett. Ennek a kornak volt a legnagyobb versenylova Kincsem.
Kincsem a csodaló elnevezést a lóverseny hazájában kapta az 1878 augusztus 1-jei goodwoodi futam után. Úgy voltak vele az angolok, hogy az a kanca, amelyik a szigetországig eljut, és ott megveri a legjobb angol méneket, megérdemli a Hungarian Wonder elnevezést.
Fehér Dezső és Török Imre A verhetetlen Kincsem című könyvben azt próbálják megfejteni, mi lehetett Kincsem titka. Amikor a telivéreket a szigetországból átszállították, akkor a kihajózás után saját lábukon jutottak el az Osztrák–Magyar Monarchiába. Ezt az „utat járták be” Kincsem felmenői is.
Ugyanakkor a körülmények sem adnak egyértelmű magyarázatot a kiemelkedő képességeire. Fehér azt írja, hogy a kerítetlen óriási legelőkön sem neveltek feltétlenül jobb és acélosabb versenylovakat.
Erre példa Frohner János, a pincérfiúból lett szállodás, akinek Angyalföldön létesített méneséből került ki Kincsem unokája, Tokio. Képességeiben méltó utódja volt az „ősanyának”, és számos versenyt nyert tulajdonosának, bár nem volt verhetetlen.
