Mit tegyünk, ha megfertőződtünk koronavírussal?

– A fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket, ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lehetnek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül – mondta az Origónak Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz az emberek. Bár a fiatalok szervezete az első napokban viszonylag jól kompenzálja az oxigénhiányt, de előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van. Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög, és nem javul 2-3 nap elteltével, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak. A főigazgató szerint Magyarország nemcsak európai, hanem világviszonylatban is nagyon jól áll az átoltottságot tekintve. Ez annak köszönhető, hogy az ország nem várt a lassan érkező nyugati vakcinákra, hanem keletről származó védőoltásokat is beszerzett – így kezdődhetett meg a tömeges immunizálás. Az Origo interjúja Vályi-Nagy Istvánnal, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójával.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója Forrás: Szabó Gábor/Origo

– Mennyire telített a Dél-pesti Centrumkórház?

– Mindig van néhány üres ágy, ahová folyamatosan érkeznek az új betegek.

– Ha nem marad már üres ágy, akkor mi a következő lépés? Van lehetőség arra, hogy más részlegeken nyissanak Covid-osztályokat?

– Ehhez a régióhoz még öt kórház tartozik. Kedden egyeztettünk az intézményekkel, és racionalizáljuk az ágyszámokat. Mindenképpen biztosítani tudunk helyet a betegeknek, ha nem a Dél-pesti Centrumkórházban, akkor a régióhoz tartozó öt kórház valamelyikében. Nálunk is van lehetőség a bővítésre.

– A nem Covid-ellátás hogyan zajlik most a Dél-pesti Centrumkórházban?

– Egy éve lényegében szinte csak Covid-ellátással foglalkozik a kórházunk. Ezen kívül működik még a traumatológia, a hematológia és őssejt-transzplantációs osztály, az onkológia és a szülészet-nőgyógyászat.

– Van elegendő védőfelszerelés és eszköz?

– Minden eszköz, védőfelszerelés rendelkezésre áll természetesen, van elegendő lélegeztetőgép, oxigénellátási kapacitás, és többféle gyógyszert is tudunk alkalmazni. Az eszközökben, védőfelszerelésekben, gyógyszerekben nincs hiány.

– Milyen gyógyszert tudnak most alkalmazni a betegeknél?

– A Covid-betegek gyógyítása attól függ, hogy a betegség melyik szakaszáról van szó. Ma már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami a betegség korai szakaszában lehet hatásos. Ilyenkor a vírus szaporodása ellen kell küzdeni. Később, ha a beteg kórházba kerül, a heveny gyulladás és az immunrendszer túlzott reakciója ellen kell küzdeni, más gyógyszerekkel.

Újdonság, hogy Magyarországon már elérhető a Bamlanivimab nevű gyógyszer, amelyet gyógyult betegek vérplazmájából állítottak elő.

Ez az antitest alkalmas a gyógyításra, amikor a beteg még nem került kórházba. A fertőzöttek nagy részénél hatásos, megállítja a tünetek súlyosbodását. A tapasztalatok szerint aki megkapta a Bamlanivimab nevű szert, nem került kórházba. A gyógyszer nemcsak Budapesten, hanem a megyei és a városi kórházakban is rendelkezésre áll.

– Hogyan kaphatja meg a beteg a Bamlanivimab nevű gyógyszert?

– A páciens jelentkezik a háziorvosánál, ha kiderül, hogy Covid-fertőzött. A háziorvos eldönti, hogy a betegség milyen szakaszában jár, és annak megfelelően vagy Favipiravirt ír fel neki, vagy beküldi a beteget a kórházba, ahol rendelkezésre áll a Bamlanivimab. A kórházban az orvosok eldöntik, hogy a beteg megkaphatja-e ezt a gyógyszert – ami egy rövid infúzió –, vagy nem. Ez egy innovatív kezelés, és lényegében hasonló ahhoz, amikor gyógyult betegek vérplazmáját adjuk a páciensnek.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója
Fotó: Origo/Szabó Gábor

– Az Országos Vérellátó Szolgálatnál folyamatosan várják a gyógyult betegeket, hogy adjanak vérplazmát. Akik nem voltak betegek, de megkapták már mind a két oltást, és kialakult az ellenanyag a szervezetükben, ők is adhatnak vért.

– Kidolgoztunk erre egy protokollt. Ha megkapjuk az engedélyt, akkor elkezdjük gyűjteni az oltott betegek plazmáját is. Leginkább magunkon kezdjük – orvosokon –, hiszen mi voltunk elsőként beoltva. Eddig azt vizsgáltuk, hogy az oltás milyen immunológiai hatást váltott ki. Ez megtörtént, és látjuk, hogy a Pfizer esetében – mert eddig csak azt vizsgáltuk – erős az immunválasz. Erősebb, mint azoknál, akik átestek a fertőzésen.

– Arányaiban most mennyivel több a fiatal beteg?

– Sokkal több a 40 és 55 év közötti fertőzött a kórházban. Magyarországon először az egészségügyi dolgozókat és az időseket oltották be. Kétségtelen, hogy ennek az oltási programnak a hatása már mutatkozik. Ez lehet az egyik oka, hogy a fiatal korosztály között kezdett terjedni a vírus. A másik ok pedig az, hogy ez a brit mutáns kórokozó sokkal virulensebb – gyorsabban terjed az emberek között.

Fontos elmondani, hogy a fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket. Ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Nem vizsgáltatják meg magukat, hanem otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lesznek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz, vizsgáltassák meg magukat az emberek. A háziorvosok is vegyék sokkal komolyabban a fiatalok betegségét, mert az első napokban viszonylag jól kompenzálja a szervezetük az oxigénhiányt, miközben előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van.

– Az emberek többsége nyilván nem szalad azonnal orvoshoz, amint megjelennek az első tünetek. Hol van az a pont, amikor mindenképpen el kell menni orvoshoz?

Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög és nem javul két-három nap múlva, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak.

Egy mellkas-CT-vel el lehet dönteni, hogy a páciens a betegség mely fázisában van. Ha ezt megtudjuk, sokkal hatékonyabban gyógyítható a betegség a fertőzés korai szakaszában.

– Magyarországon a koronavírus brit mutánsa terjed intenzíven. Azt olvashattuk, hogy a betegség súlyosabb lefolyású lehet. Ez mit jelent? Gyorsabb a betegség lefolyása, vagy a tünetek súlyosabbak?

– Azt már tudjuk, hogy a koronavírus brit variánsa sokkal nagyobb hatásfokkal kötődik a célsejtekhez. Gyorsabban megbetegíti az embereket, a fertőzés masszívabb, és egyszerre több vírus is eredményesen kötődhet a sejtekhez – ezáltal a fertőzés kiterjedése nagyobb. Hamarabb súlyos állapotba kerülhetnek a betegek. Ezen kívül – ahogy már említettem –, a fiatal betegek később kerülnek a kórházakba, és kétségtelenül ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy gondoljuk, súlyosabb a betegség lefolyása náluk.

– De azért az még mindig igaz, hogy az esetek nagy részében nincs szükség kórházi kezelésre?

– Természetesen, a fertőzöttek többsége otthon meggyógyul. De azt el kell mondani, hogy a brit mutáns hihetetlen gyorsasággal leváltotta az előző variánst, amelyet vad típusú vírusnak neveztünk el. Ma már a betegek 80 százaléka biztos, hogy a brit mutáns vírustól beteg.

A teljes interjú ITT olvasható el.