Újraélesztenék a kiszáradt Nádas-tavat Budakeszin

Vizsgálatot indított Budakeszi polgármestere, mert a több évtizede kiszáradt Nádas-tó környékén sok fát kivágtak a lovaspólópálya körül. Azt nem tudják, hogy a kivágott fák invazív, területfoglaló fajták voltak-e avagy sem. A tó környezetének védelme mellett Budakeszi önkormányzata elhatározta, hogy szakemberek segítségével felélesztik a kiszáradt tavat. Nem ez az első eset, hogy Budapest környéki, illetve a főváros szélén található természeti értékek sérülnek, a XV. kerületben a főváros kezelésében álló Turjános természetvédelmi területen végzett fakitermelés miatt indult eljárás természetkárosítás bűntettének gyanújával.

„Nádas-tónál futottam a barátnőmmel, Zsuzsával. A helyszínen készített fotók tanúsága szerint sok fát kivágtak a lovaspólópálya körül, melyet sokan kutyasétáltatóként is használnak” – írta bejegyzésében Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere. Mint kiderült: a kivágásokról nem tudott sem Budakeszi Város Önkormányzata, sem a Pilisi Parkerdő Zrt., sem a tulajdonos Magyar Állam.

Erdőkárosítás a Nádas-tó mellett Fotó: Facebook

„Azt nem tudjuk, hogy a kivágott fák invazív, területfoglaló fajták voltak-e, illetve a természetkárosítás mértékét is nehéz meghatározni. Erre a hivatalos hatósági eljárások adhatnak majd választ. Kérdés, hogy egy ilyen beavatkozást egyáltalán meg lehetett volna-e tenni, bármilyen engedélyek birtokában” – tette fel a kérdést a polgármester, aki bízik benne, hogy hasonló eset többet nem fordulhat elő Budakeszin.

„A minimum az, hogy a kivágott fákat hamarosan pótolják, és az eredeti állapotot visszaállítják. A lovaspólópálya 2010 óta nemcsak a lovasoknak, hanem a turistáknak, a kirándulóknak is kedvelt helye, melyet a közeli lovarda tulajdonosa rendszeresen karbantart”

– közölte Győri Ottilia, akinek határozott célja, hogy az évek óta kiszáradt Nádas-tó medrében újra legyen víz, a szakértőkkel már megkezdődtek a tárgyalások.

„Az egykori mederben álló zöld juharon a zuzmó jelenléte igazolja: tiszta a levegő Budakeszin. A Mamutfenyőknél már nyílnak a termő és porzó tobozvirágzatok, melyekből egy év múlva kifejlődnek a magtermő tobozok.

„Remélem, hogy hamarosan a Nádas-tó is olyan jelképe lesz Budakeszinek, mint a Mamutfenyők” – tekintett a jövőbe a Buda környéki város polgármestere.

A nádas-tó tómedrében sajnos már nem található a gazdag élővilág feltételét biztosító víz, ugyanis a tó az 1980-as években kiszáradt, mert a vizét tápláló esővizet bevezették a csatornákba.

A tó újjáélesztést szorgalmazó csoport Facebook oldala szerint a tó kiszáradásának két fő oka a mesterséges módon történt feltöltés, valamint a területről a csurgalékvizek mesterséges elvezetése. Napjainkra a Nádas-tó jelentős része a vízi élet szempontjából lepusztult állapotba került. A tervekben szereplő célállapot egy olyan vizes élőhely létrehozását határozza meg, melynek vízellátása folyamatos és természetes módon biztosított.

Az egykori Nádas-tó, Budakeszi Fotó: Facebook

Az előzetes felmérések megállapították, hogy a Nádas-tó és a környezetét alkotó védett területek rehabilitációja esetén egy több mint kilenchektáros, részben szabad vízfelületű tavat lehetne kialakítani.

Ehhez kapcsolódna a fás és gyep területek fenntartása, illetve a természetes növényzet regenerációjának beindítása. Az előzetes tervek szerint a tó nyugati részén lévő füzes szigetek formájában megmaradna, az egyes szigeteket fahidak kötnék össze, melyek bejárhatók lennének. A tó északi oldalán elhelyezkedő, ugyancsak füzes Madársziget viszont csak csónakkal lenne megközelíthető, és madárvédelmi terület lenne, melyet a látogatók csak kutatási, természettudományos megfigyelési céllal közelíthetnének meg. Tervezésekor fő szempont lesz, hogy a meglévő füzesek, valamint a tó- és sziget-szegélyein található vízi növényzetet a legkisebb mértékben bolygassák meg.

Az egykori Nádas-tó, Budakeszi Fotó: Facebook

Szilas-patak megvédésére is összeállt egy civil csoport

Mint lapunk megírta: civil összefogás kezdődött a Szilas-tó és környéke megmentésére. XV. kerületi turjánvidéken levezényelt fakitermelés a területre irányította a szélesebb nyilvánosság figyelmét. A Szilas-patak menti helyszín számos természeti és kulturális értékkel rendelkezik és valójában már rég szerveződött civil kezdeményezés ezek védelmére. Most az M3-as közelében található Szilas-tó természetvédelmi terület került a középpontba.

Nem a természetvédelmi területen zajló fakitermelési munkálatok hívták életre azt a XV. kerületi lakosokból szerveződő civil kört, amely kiáll a helyi természeti és kulturális értékek védelmében, de az október óta zajló események egyértelművé tették: egyre sürgősebb lépniük.

A Szilas-tó Természetvédelmi Terület súlyos tarvágással érintett területe ugyanis most nemcsak azért szomorú látvány, mert elvesztette fontos értékeit, a fákat, hanem azért is, mert illegális hulladéklerakatok jelentek meg a területen. Így a civil összefogás keretében haladéktalanul megszervezték a terület kitakarítását. Az első szemétszedési akciót március 7-én tartották a járványügyi előírások betartásával.