Nem függesztjük fel az oltást az AstraZeneca-vakcinával

Magyarországon és Belgiumban ideiglenesen sem függesztik fel az immunizálást a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinával, mert ezt az Európai Gyógyszerügynökség sem tartja indokoltnak. Ugyanis semmi nem támasztja alá, hogy ok-okozati összefüggés lenne a vérrögképződés és az oltás beadása között.

A Fotó: Kirsty Wigglesworth Forrás: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Sorban közlik az európai államok, hogy ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina használatát, miután több országból trombózist és embóliát okozó állítólagos mellékhatásokról érkeztek hírek. Ma Luxemburg, Lettország, Ciprus és Svédország döntött így, hétfőn pedig Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia jelentette be, hogy a vizsgálatok befejezéséig nem oltanak az AstraZeneca-szérummal. Korábban erről határozott Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, Hollandia és Írország is.

Nagy-Britannia és Belgium ugyanakkor folytatja az AstraZeneca-vakcina alkalmazását, mivel az oltóanyag jó, biztonságos és hatékony. Frank Vandenbroucke belga közegészségügyi miniszter szerint felelőtlenség lenne felfüggeszteni a használatát, mivel az oltóanyag alkalmazása 94 százalékkal csökkenti a fertőzöttek esetleges kórházi kezelését.

A szövetségi kormány oltási munkacsoportja azt hangsúlyozta, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát, így Belgium követi az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) iránymutatását.

– Magyarországon is az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség szakmai ajánlásait vesszük figyelembe, ezért egyelőre nincs tervben, hogy felfüggesztenénk az oltást az AstraZeneca-vakcinával

– mondta el Müller Cecília az operatív törzs mai tájékoztatóján. Az országos tiszti főorvos felhívta a figyelmet, hogy 17 millió beoltott között mindössze 15 trombózis és 22 tüdőembólia fordult elő, az EMA pedig megállapította, hogy ezen esetek száma nem haladja meg az oltás nélküli időszak mértékét. Ráadásul az sem bizonyított, hogy a vakcina okozta volna a vérrögképződést, ami éppen a koronavírus-fertőzésnek lehet az egyik szövődménye. – Maga a fertőzés tehát sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az oltás esetleges mellékhatása – szögezte le.

Nagy-Britanniában is folytatják az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának alkalmazását
Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Az EMA hétfői közleményében azt közölte, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát.

Az Európai Unió hágai székhelyű testülete jelezte, hogy a szervezet gyógyszerbiztonsági bizottsága péntek óta vizsgálja a vakcina alkalmazása után néhány embernél fellépett tromboembóliás tünetekről szóló jelentéseket. Az EMA kiemelte, hogy a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű csökkenését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca termékével beoltottak körében.

Az EMA csütörtökön rendkívüli ülésen fog tárgyalni az oltóanyag alkalmazásával kapcsolatos további intézkedésekről.

„Az elmúlt napokban a vérrögképződéssel kapcsolatban felmerült aggodalmakra reagálva az AstraZeneca szeretne mindenkit megnyugtatni oltóanyagának biztonságáról, amelyet tudományos bizonyítékok támasztanak alá. A vakcina biztonsága az AstraZeneca számára elsődlegesen fontos, ezért a vállalat folyamatosan ellenőrzi készítményét” – áll a cég március 14-i közleményében. Kitérnek rá, hogy

az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig több mint 17 millió pácienst oltottak be az AstraZeneca Covid–19-vakcinájával, és nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy az oltóanyag növelné a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét egyetlen, életkorra, nemre, országra, oltóanyag-szállítmányra vonatkoztatva vizsgált csoportban sem.

– Az Európai Unióból március 8-ig 15 mélyvénás trombózisról és 22 tüdőembóliás esetről tájékoztattak minket. A beoltott populáció nagyságát figyelembe véve ez az arány jóval elmarad a természetes – oltástól független – körülmények között általában előforduló vérrögképződéses esetek számától, illetve az arány megegyezik a többi engedélyezett vakcina esetében várható vérrögképződéses esetek arányával.

A klinikai vizsgálatok során a trombózisos esetek száma a beoltott csoportban alacsonyabb volt, mint a nem beoltott mintában, és a kettő együtt is alacsonynak mondható – olvasható a kommünikében.