Az SFI a társadalmi jövőképesség (social futuring) fogalmán alapul, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja alkotta meg. A központot 2017-ben alapították, azzal a céllal, hogy dolgozza ki a társadalmi jövőképesség koncepcióját, és hozza létre az erre érvényes mutatószám kutatási és számítási rendszerét.
Hogy mit értünk pontosan a „jó élet” fogalmán, arról Csák János, a ConNext 2050 projekt vezetője, a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont alapító kutatója beszélt az 2020-as SFI sajtóbeszélgetésén, aki elmondta, a társadalmi jövőképességet négy összetevő alapján vizsgálták, ezek a biztonság, a kötődés, a gondoskodás, és az egyensúly.
Csák János arról is beszélt, hogy a társadalmi jövőképesség átfogó koncepciója túlmutat a versenyképesség és a rugalmasság fogalmain. Az SFI a társadalmi entitások (országok vagy városok) felkészültségét fejezi ki. Teszi ezt abban a tekintetben, hogy milyen mértékben képesek a jövőbeli változások stratégiai kezelésére annak érdekében, hogy hosszú távon is meg tudják őrizni tagjaik számára a jó életet valamely rend egységében.
Mi a Social Futuring Index (SFI)?
Az SFI egy ország társadalmi jövőképességét 28 kiválasztott indikátor segítségével méri. Kompozit indexről van szó, amelynek 2020-as jelentése 36 OECD-ország eredményeit írja le sztenderd statisztikai és módszertani eljárások szerint. A 28 indikátor révén az iskolában eltöltött évek például ugyanúgy számításba kerülnek, mint a hagyományok követése és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóság, vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagysága. A végső pontszámok megállapításához a kutatók olyan statisztikákból dolgoznak, amelyek az OECD, World Bank és a World Value Survey adatbázisaiban elérhetőek.
Magyarország és Lengyelország holtversenyben
A 2020-as SFI rangsor legsikeresebb országai Kanada, Ausztrália és Norvégia, míg a lista végén Portugália, Japán és Mexikó található.
Magyarország Lengyelországgal holtversenyben a 8. helyet foglalja el a 2020-as rangsorban.
A kutatók azt is megállapították, hogy a magas egy főre jutó GDP önmagában nem jelenti azt, hogy az ország jövőképessége is kiemelkedő lenne. A legmagasabb GDP-vel rendelkező országok közül ugyanis csak Norvégia szerepel az első három hely egyikén.
További jellemző tendencia, hogy az alacsony népsűrűségű országok értek el magasabb pontszámot a rangsorban. Az első három helyezett, Kanada, Ausztrália, Norvégia mind 50 fő/négyzetkilométer alatti népsűrűségű, de ugyanez Izlandra, Finnországra és Észtországra is igaz. Miközben a 125 fő/négyzetkilométer népsűrűséggel bíró országok, mint például Hollandia, Belgium, Izrael vagy Japán a középmezőnyben vagy a sorrend vége felé szerepelnek.
A háttérbeszélgetésen elhangzott: a számos jelenleg elérhető index között az SFI újszerű megközelítést kínál. Új perspektívát nyújt ahhoz, hogyan értelmezhetők országok jelenlegi viszonyai, a jövő kezelésére alkalmas képességként. Az SFI alapjául szolgáló koncepció tudományterületeken átívelő, egyesítve többek között a politikai filozófia, szociológia, ökonómia, demográfia, környezettudományok, pszichológia és kommunikációtudomány eredményeit.
