Úgy viszik a magyarok a bioélelmiszereket, mint a cukrot

Megjelentek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális trendjeiről. A legújabb, 2024-es adatokat a „The World of Organic Agriculture” statisztikai évkönyv összegzi, amelyet a szerzők hagyományosan a világ vezető bioélelmiszeripari vásárán és konferenciáján, a németországi Biofachon mutattak be. Az idei vásár kiemelten foglalkozott a fiatal földművelő generáció szerepvállalásával az ökoágazatban és számtalan szekció vizsgálta a biotermékek kereskedelmi trendjeit, valamint a teljes értékláncban rejlő fejlesztési lehetőségeket. A bioélelmiszerek forgalma világszerte 3,5 százalékkal, Európában 4,1 százalékkal növekedett 2023-ról 2024-re. E termékek hazánkban is egyre népszerűbbek: az évkönyv tanulsága szerint a kiskereskedelmi forgalomemelkedést tekintve Magyarország 13,9 százalékos növekedéssel második helyre került az Európai Unióban, közvetlenül Luxemburg (20,2 százalék) után.

Sárgarépa, spenót, tengeri halak és bogyós gyümölcsök fogyasztásával természetesen óvhatjuk szemünket a látásromlástól Fotó: Yulia Furman Forrás: Shutterstock

A termelési oldalon az ökológiai művelésű mezőgazdasági terület nagyjából stabil maradt, 98,9 millió hektárral, az ökológiai gazdálkodók száma pedig világszerte elérte a 4,8 milliót. 

Európában a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 58,7 milliárd euróra emelkedett, ami azt mutatja, hogy újból erősödik a fogyasztói bizalom a főbb európai piacokon. 

Németország maradt Európa legnagyobb biopiaca (17,0 milliárd euró), amelyet Franciaország (12,2 milliárd euró) és Olaszország (5,2 milliárd euró) követett. 

Európa teljes bio-kiskereskedelmi forgalma elérte az 58,7 milliárd eurót (ebből az EU: 49,5 milliárd euró), ami 4,1 százalékos növekedést jelent Európában és 3,6 százalékos növekedést az Európai Unióban. 

Az ökológiai művelésű mezőgazdasági terület Európában 19,6 millió hektáron maradt (EU: 18,1 millió hektár), ami 3,9 százalékos területarányt jelent Európában és 11,1 százalékot az Európai Unióban.  

A legnagyobb ökológiai mezőgazdasági területtel rendelkező európai országok Spanyolország (2,9 millió hektár), Franciaország (2,7 millió hektár) és Olaszország (2,5 millió hektár) voltak. 

Rekordmértékben nőtt a forgalom a hazai biotermékek piacán

A biotermékek kereskedelmi forgalmát tekintve 2024-re európai viszonylatban Norvégiában (21,3 százalék) és Luxemburgan (20,2 százalék) történt egy év alatt a legjelentősebb növekedés. Magyarország e dobogó harmadik helyén, az Európai Uniót tekintve pedig a második helyen végzett 13,9 százalékos forgalomemelkedéssel. 
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint az ökológiai élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma egyenletes növekedést mutat Magyarországon a NielsenIQ RMS* adatai alapján a mért termékkategóriákban, bár a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy mi, magyarok az európai vásárlókhoz képest átlagosan jóval kisebb összeget áldoztunk fejenként bioélelmiszerre.  

Hazánkban 2024-ben 308 022 hektárnyi területen folyt ökológiai gazdálkodás, amellyel területarányosan a közép-európai térség középmezőnyébe tartozunk.  

„A hazai kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedésére több tényező is hatással volt. A növekedés fontos jellemzője, hogy nem kizárólag áremelkedésből származik, hanem tényleges keresletbővülés áll mögötte, mivel a biotermékek mennyiségbeli eladása is növekedett. Fontos kiemelni, hogy az inflációból adódó áremelkedés mértéke a biotermékek esetében alacsonyabb volt, mint az élelmiszereké összességében. Ebben az is közrejátszott, hogy az alacsonyabb átlagárú, saját márkás termékek körében, különösen a diszkontokban, növekedett a biotermékek forgalma, így az árérzékenyebb vásárlók számára is elérhetőbbé váltak a biotermékek. Emellett jelentősen növekedett az online bioélelmiszer-kiskereskedelem, valamint bővült a szupermarketek és drogériák biotermék kínálata”  – elemezte a növekedés hátterét Györéné Kis Gyöngyi, az  Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója. 

„A kereskedelmi adatok elemzésén túl kutatóintézetünk a fogyasztói magatartást is vizsgálja a hazai vásárlók körében. Elemzéseinkből kiderül, hogy erősödik az egészség- és környezettudatos választás szerepe a hazai bevásárlások során. A kereskedelem adta lehetőségek és a fogyasztói igények változása együttesen eredményezték az új statisztikai évkönyvben is közzétett jelentős növekedést” – összegezte a szakember.