Tóth Norbert elmondta, hogy az Európai Bizottság jelenleg két rendelettervezetet készített elő a vakcinaigazolvánnyal rendelkező polgárok szabad mozgásával kapcsolatban. Ebbe beletartoznak az oltás miatt védettséget élvező, illetve a betegségből igazoltan gyógyult, vagy a fertőzésmentességet teszttel igazoló polgárok is. A docens hozzátette, a digitális igazolvány bevezetésére tett javaslatot a bizottság, de egyelőre ez még csak egy tervezet, tehát nem hatályos, nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget azoknak sem, akik a világ bármely pontján olyan oltóanyaggal lettek beoltva, amit jelenleg még nem engedélyezett az európai gyógyszerügynökség.
Az egyik tervezet szerint az Európai Bizottság tagállamai maguk dönthetik el mérlegelési jogkörükkel azt, hogy milyen vakcinával beoltott polgárt engednek be a területükre. A betegségen átesettek és a tesztekkel fertőzésmentességet igazolók esetén egy időkorlát lehet majd érvényben. A magyar diplomácia feladata, hogy a magyar polgárok oltottságát nemzetközi szinten elismertesse, és ne mérlegelhesse senki azt, hogy elfogadja-e egy magyar polgár beoltottságát, ha mondjuk az orosz, vagy a kínai vakcinával lett beoltva.

Piacvédő halogatás
Tóth Norbert arról is beszélt, hogy az Európai Unión belüli szabad mozgásnak van egy gazdasági vetülete, amely az országok közötti munkaerő áramlását jelenti. Mint mondta, ennél sokkal fontosabb a személyek, az uniós polgárok szabad mozgásához fűződő joga. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ebben a kérdéskörben az Európai Bizottság megközelítése azért nem felel meg a nemzetközi jog irányelveinek, mert bár a koronavírus egy új jelenség a világon, voltak s vannak más fertőző betegségek is, ezek kezelésére pedig már van kialakult gyakorlat. A védettséget igazoló okmányok tekintetében is van már tapasztalata az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), a sárgaláz esetében működött a rendszer.
A WHO által engedélyezett vakcinákkal beoltott személyek mozgását engedélyezni kell az Európai Unió területén belül és kívül is.
A szakértő azt is kifejtette, hogy az Európai Uniónak el kell érnie, hogy a védettségi igazolásokat a tagállamokon kívüli országokban is elfogadják. Hozzátette, sokkal jobb megoldás lett volna, ha Brüsszel inkább a kérdésben jártas WHO-ra bízta volna az igazolások rendjének kidolgozását, és a WHO által kidogozott igazolási elv lenne érvényes az unión belül és kívül is.