időjárás 4°C Ignác 2023. február 1.
logo

Vakcinaháború is kialakulhat a védettségi igazolások miatt

Végh Attila
Forrás: Kossuth rádió
2021.03.21. 11:43
Vakcinaháború is kialakulhat a védettségi igazolások miatt

Az európai uniós szabályok lehetővé teszik a vakcinák tagállami engedélyezését, vagyis nem lehet kizárni az olyan oltóanyaggal védetté tett polgárt, aki nem az uniós beszerzésekből származó vakcinával lett beoltva. Ugyanígy a nyitás után azokat a turistákat, üzletembereket sem lehetne kizárni, akik kínai vagy orosz vakcinát kaptak védekezésül. Az oltási igazolás nemzetközi jogi vetületéről Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Tóth Norbert elmondta, hogy az Európai Bizottság jelenleg két rendelettervezetet készített elő a vakcinaigazolvánnyal rendelkező polgárok szabad mozgásával kapcsolatban. Ebbe beletartoznak az oltás miatt védettséget élvező, illetve a betegségből igazoltan gyógyult, vagy a fertőzésmentességet teszttel igazoló polgárok is. A docens hozzátette, a digitális igazolvány bevezetésére tett javaslatot a bizottság, de egyelőre ez még csak egy tervezet, tehát nem hatályos, nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget azoknak sem, akik a világ bármely pontján olyan oltóanyaggal lettek beoltva, amit jelenleg még nem engedélyezett az európai gyógyszerügynökség.

Az egyik tervezet szerint az Európai Bizottság tagállamai maguk dönthetik el mérlegelési jogkörükkel azt, hogy milyen vakcinával beoltott polgárt engednek be a területükre. A betegségen átesettek és a tesztekkel fertőzésmentességet igazolók esetén egy időkorlát lehet majd érvényben. A magyar diplomácia feladata, hogy a magyar polgárok oltottságát nemzetközi szinten elismertesse, és ne mérlegelhesse senki azt, hogy elfogadja-e egy magyar polgár beoltottságát, ha mondjuk az orosz, vagy a kínai vakcinával lett beoltva.

Fotó: a szerző felvétele

Piacvédő halogatás

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy az Európai Unión belüli szabad mozgásnak van egy gazdasági vetülete, amely az országok közötti munkaerő áramlását jelenti. Mint mondta, ennél sokkal fontosabb a személyek, az uniós polgárok szabad mozgásához fűződő joga. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ebben a kérdéskörben az Európai Bizottság megközelítése azért nem felel meg a nemzetközi jog irányelveinek, mert bár a koronavírus egy új jelenség a világon, voltak s vannak más fertőző betegségek is, ezek kezelésére pedig már van kialakult gyakorlat. A védettséget igazoló okmányok tekintetében is van már tapasztalata az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), a sárgaláz esetében működött a rendszer.

A WHO által engedélyezett vakcinákkal beoltott személyek mozgását engedélyezni kell az Európai Unió területén belül és kívül is.

A szakértő azt is kifejtette, hogy az Európai Uniónak el kell érnie, hogy a védettségi igazolásokat a tagállamokon kívüli országokban is elfogadják. Hozzátette, sokkal jobb megoldás lett volna, ha Brüsszel inkább a kérdésben jártas WHO-ra bízta volna az igazolások rendjének kidolgozását, és a WHO által kidogozott igazolási elv lenne érvényes az unión belül és kívül is.

Brüsszel keleti vakcinákkal kapcsolatos huzavonájának a szakértő szerint piacvédő háttere is lehet, az európai gyógyszerlobbi is hatással lehet a halogatásokra. Ez viszont nem zárja ki azt sem, hogy

kialakulhat egy ideiglenes vakcinaháború, az oroszok és a kínaiak, brazilok, indiaiak is hozhatnak a tervezett uniós döntéshez hasonló kirekesztő határozatokat, hogy csak azokat engedik be országukba, akik az általuk kifejlesztett vakcinával oltatták be magukat.

Fotó: MTI/Mészáros János

Kilenc engedélyezett vakcina

Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja a rendelettervezeteket, a tagállamok kiállítják a digitális, sokféle információt tartalmazó igazolványokat. A vakcinaútlevél a javaslat szerint csak az egészségügyi, járványügyi veszélyhelyzet idejére korlátozódna. Amint a WHO főigazgatója hivatalosan jelzi, hogy a pandémia véget ért, egy éven belül felül kell vizsgálni az oltási igazolványok ügyét. Tóth Norbert szerint ezért is érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért nem a kezdetektől, a tervezet megfogalmazásától veszi alapul a WHO irányelveit. A WHO kilenc vakcinát minősített alkalmassá a koronavírus elleni védekezésben, ez jóval több, mint amit az EU gyógyszerügynöksége is engedélyezett. A docens álláspontja az, hogy ha nincs egységes rendszer, és minden ország maga döntené el, melyik vakcinát fogadja el, akkor a beutazások során összevissza oltathatnánk magukat újra és újra a különböző vakcinákkal az emberek. Elindult a nemzetközi egyeztetés, de az Európai Bizottság bezárkózó magatartása nem célravezető. Tóth Norbert hozzátette, nagyobb rugalmasságot, több közelítést kívánna ennek a témának a kezelése. Ha az uniós tervezet ebben a formában valósulna meg, az az unión belül és kívül is komoly, nemzetközi jogot is érintő feszültséget válthatna ki, hátrányosan befolyásolva az országok közötti kapcsolatokat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.