Vigyázzunk a gyerekekre az interneten!

Az interneten leselkedő veszélyek közül a gyermekekre és a fiatalkorúakra nézve az úgynevezett grooming, azaz behálózás vagy becserkészés jelenti a legkomolyabb veszélyt, amely anyagi haszonszerzés, valamint a gyerek érzelmi és szexuális kihasználása ­miatt történik. Lapunk kérdésére Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta: a becserkészésre bármilyen online interakciót biztosító fórum alkalmas, ahol valójában nem mindenki az, mint amit a profilképe mutat.

2021. 03. 19. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A grooming, amit leginkább behálózásnak vagy becserkészésnek lehet fordítani, egy olyan folyamat, ahol valamilyen online fórumon keresztül egy felnőtt ember – jellemzően magát valaki másnak kiadva – rossz szándékkal közeledik egy gyerek felé.

Ezekben a helyzetekben sosem egy egyenrangú kapcsolat kialakítása, hanem anyagi haszonszerzés vagy a gyerek érzelmi és gyakran szexuális kihasználása (gyermekprostitúció, gyermekpornográf tartalmak készítése) a cél – tájékoztatott kérdésünkre Reményiné Csekeő Borbála.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta: a becserkészésre bármilyen on­line interakciót biztosító fórum alkalmas, ami a pandémiával járó korlátozások idején azért is különösen veszélyes, mert a tizenévesek körében még inkább felértékelődött a virtuális platformok használata, ezt pedig az elkövetők is tudják.

Jelentősen megugrott az online sérelmek száma

Az Internet Hotline (IH) segélyszolgálat közlése szerint a 2019-es adatokhoz képest tavaly több mint kétszer annyi, összesen 1765 darab bejelentés érkezett a szolgálat felé, amelyek negyven százalékát a gyermekpornográfia miatt történő jelzések tették ki, emellett pedig az adathalász kísérletek, valamint a hozzájárulás nélkül megosztott személyes adatok száma is emelkedést mutat.

A vezető az ismétlődő behálózási taktikákat ismertetve elmondta: valójában nem mindenki az, mint amit a profilképe mutat, ugyanis nagyon gyakori, hogy a rosszindulatú felnőtt magát a gyerek kortársaként álcázva van jelen a közösségi médiában vagy éppen az online játékok felületén.

– Emellett a grooming gyakran egy barátság vagy egy párkapcsolati ismerkedés álcájával kezdődik, de feltűnhet az idősebb mentor, a segítő vagy éppen a segítséget kérő szerepében is, aki a gyermek által megosztott képekből, kedvelt tartalmakból könnyedén felmérheti, hogy milyen témákkal érdemes nyitnia, azaz hogy mivel lehet a kiszemelt áldozat érdeklődését felkelteni, mivel csábítható leginkább – figyelmeztetett a szakember, aki szerint többször történik feljelentés, és indul nyomozás abban az esetben, ha az áldozat nőnemű, viszont ezek az arányok csalókák lehetnek, ugyanis minden típusú szexuális bántalmazásra igaz, hogy a fiúk és férfiak áldozattá válása tabu, így az áldozathibáztatástól és a bagatellizálástól való félelem miatt nagyon sok eset marad rejtve.

A pszichológus kiemelte: a behálózás ellen nincs védettség, áldozat ugyanis bárkiből lehet,

de abban talán lehet különbség – és feltehetően itt rejlik a gyereket körülvevő felnőttek felelőssége is –, hogy a grooming áldozata milyen könnyen ismeri fel, hogy nincs rendben, ami vele történik, tud-e hallgatni a rossz érzéseire, tud-e nemet mondani egy felnőttnek, valamint van-e a közelében olyan felnőtt, akitől mer segítséget kérni.

– Ebből a szempontból nagyobb veszélyben vannak azok a gyerekek, akiktől elvárják, hogy ne mondjanak ellent a felnőtteknek, vagy akik jobban félnek attól, hogy őket fogják hibáztatni, ha elmondják, hogy mi történik velük. Viszont ha egy gyerek úgy nő fel, hogy mondhat nemet, és tudja, hogy mindig számíthat a szüleire, ha bajba kerül, akkor sokkal nagyobb eséllyel veszi észre egy idegen ember rossz szándékát – magyarázta.

Reményiné Csekeő Borbála óva intett minden szülőt attól, hogy bizalmatlanságra és gyanakvásra nevelje a gyerekét, vagy túlzott szülői kontrollal nehezítse számára a kortársaival való kapcsolódást. Ugyanakkor – hangsúlyozta – fontos példát mutatni a gyerekeknek a tudatos internethasználatról.

Hová fordulhatunk?

A káros tartalmakat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline jogsegélyszolgálatnál is lehet jelenteni. Az Internet Hotline az illegális online tartalmak elleni küzdelemben szorosan és hatékonyan együttműködik az Országos Rendőr-főkapitánysággal, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályával. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pedig az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok, valamint az értük aggódó szülők számára is a 116-111-es lelki­segély-vonalon.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.