Jól halad a Hős utcai nyomortelep felszámolása

A mélyszegénységgel, a közbiztonság hiányával és a súlyos drogproblémákkal összeforrt Hős utcai telep felszámolásáról Kőbánya alpolgármestere, Weeber Tibor számolt be lapunknak. Elmondása szerint a szanálás az épület állag- és statikai romlása miatt is elkerülhetetlen volt, mert a lakások értéke folyamatosan csökkent, végül pedig lenullázódott volna.

A Hős utca 15/A-B épületei a kőbányai önkormányzat szerint menthetetlen állapotban vannak Fotó: Teknős Miklós

– Eredetileg százötven család és százötven tulajdonos lakott a Hős utca 15/A-B két háztömbjében, mára viszont az önkormányzati lakások bérlőit elhelyezték máshova, a tulajdonosok nagy részével pedig megállapodtak. Már alig ötven családdal folyik további egyeztetés. Az önkormányzat a telep lakóitól megvásárolta a lakásukat, vagy felújított önkormányzati bérlakást kínált cserébe, néhány tulajdonosnak pedig segítettek másik lakást vásárolni, a Hős utcai lakás értéke és az új lakás ára közötti különbözetet azonban nekik kellett előteremteniük – fejtette ki Weeber Tibor, Kőbánya fideszes alpolgármestere a telep felszámolásának az állapotáról.

Kevesebb lakó, tisztább környezet

A telepen uralkodó körülményekről az alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat többször végzett teljes környezettakarítást és hulladékszállítást, így mára viszonylag jó állapotok uralkodnak. Emlékeztetett azonban, hogy a drog és a prostitúció problémája továbbra sem szűnt meg, csak visszaszorult.

Weeber Tibor rámutatott: a baloldali média visszatérően kifogásolta, hogy az önkormányzat a fővárosi árfekvésnél jóval alacsonyabb vételi árat kínált a lakástulajdonosoknak. – Általában 4–6 millió forint volt a felkínált összeg, amely a tulajdonosok által korábban kifizetett vételi ár többszöröse.

Amelyik tulajdonos elfogadta az önkormányzati csereingatlant, felújított és lényegesen jobb állapotú lakásba költözhetett Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

– A lakások értékét független igazságügyi értékbecslők állapították meg 3,5–3,8 millió forintos, vagyis négyzetméterenként 150 ezer forintos ár körül – magyarázta. Weeber szerint a Hős utcában, ezekben a házakban ilyen körülmények között ennyit érnek a lakások, és arra is felhívta a figyelmünket, hogy

a tulajdonosok többsége a közelmúltig is ötszázezertől kétmillió forintig terjedő áron vásárolta meg a lakását, amelyet számos adásvételi szerződés bizonyít. – Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat által felajánlott pénzből nem lehet lakást venni Budapesten, ahogy a korábban a tulajdonosok által kifizetett vételárért is csak a Hős utcában kaptak ingatlant a vásárlók.

Mindenki nagyobbat, szebbet, jobb helyen lévőt akar, a felkínált csereingatlanok pedig lényegesen jobb állapotúak, mint a Hős utcaiak – fejtette ki.

Egyre kevesebben maradnak

A helyszínt bejárva magunk is tapasztaltuk, hogy mindkét épülettömbben jelentősen csökkent a lakók száma. A korábban tapasztalt mértéktelen mennyiségű szemét eltűnt a belső udvarokról, és a folyosók is tisztábbak, a lépcsőház zugos részein azonban még mindig bőven akad hulladék, ami a lakók elmondása szerint vonzza a rágcsálókat és a rovarokat.

Az egyik idős lakó lapunknak elmondta: albérletben lakik itt, de a lakás tulajdonosa még nem egyezett meg az önkormányzattal.

Tudomása szerint jelenleg húsz családnak van vitája az önkormányzattal, és mindegyikük ügye a bíróságon van, ügyvédek segítik őket.

– Az önkormányzat nem hajlandó öröklakást felajánlani a tulajdonosoknak, a felajánlott négy-öt milliós vételár pedig nem elegendő arra, hogy máshol vegyenek ingatlant a fővárosban – mutatott rá. Azt is hangsúlyozta: ha Budapesten ez a vételár nem elég másik lakás vásárlására, akkor az önkormányzat adjon annyit, amiből már lehet lakást vásárolni, vagy adjon öröklakást.

A gyerekekre már veszélyes a környezet

A Hős utca 15/B épületében járva azt tapasztaltuk, hogy több lakás előtt is gyermekruhák száradnak a kifeszített szárítókötélen. Ahogyan az A épületben, úgy itt is egymást követik a befalazott ajtók és ablakok, vagy az éppen üresen maradt, feltört lakások, ahol az építési hulladékon át a szétvert bútorig minden előfordul.

A lakók szerint a feltört lakások komoly veszélyt jelentenek a gyerekekre, mivel sok helyen már nincs ablaküveg, így a gyerekek könnyen kizuhanhatnak, vagy a mindenféle éles tárgy és törmelék összevághatja őket. Gyakran a szülők deszkázzák be az üres lakások bejáratát, sokszor azonban mások újra elbontják az akadályt.

Felújított önkormányzati ingatlanokat ajánlottak a lakóknak

A B tömbben találkoztunk olyan lakástulajdonossal is, aki elfogadta az önkormányzat csereingatlan-ajánlatát. Az idős hölgy arról számolt be, hogy már a napokban költözhetnek, mert aláírta a szerződést, és már csak a polgármester szignójára várnak. – Húsz évig laktam itt, és szerettem itt élni. Nehéz lesz a változás, ráadásul ez a saját tulajdonom volt, de megkaptam cserébe azt, amit kértem az önkormányzattól – fogalmazott, és elmondta, hogy az ő alapvető igénye az volt, hogy a gyermekei is vele élhessenek. – A nagyobbik lányom albérletben él, a másik lányom a férjével és a kisfiával pedig itt lakik velem. Huszonöt négyzetméteren élünk, fürdőszobánk nincs.

A lakásért 5,4 millió forintot ajánlott az önkormányzat, de tudtam, hogy abból hasonló paraméterekkel rendelkező lakást sem találnék Budapesten – mondta. A tulajdonos elárulta, az önkormányzat egy 67 négyzetméteres, felújított cserelakást adott nekik, ahol három különnyíló szoba van, fürdőszoba és vécé, konyha és spájz.

Határozatlan idejű bérleti szerződést kapott, a bérleti jogot a lányai és az unokái is örökölhetik.

– Nagyjából harmincezer forint körül van a bérleti díj havonta, és azon felül a közös költség. Ha nincs velünk semmi gond bérlőként, az önkormányzatnak nincs joga felbontani a szerződést – mondta. A bérlő szerint azok a családok, akik nem fogadták el az önkormányzat ajánlatát, nem látják reálisan a helyzetet, mert pénzt is akarnak és lakást is, pedig kompromisszumra kellene törekedniük.