Nincs eredmény a tatai koponya ügyében indított nyomozásban

Tavaly és 24 évvel ezelőtt is rejtélyes körülmények között találtak meg két holttestet, illetve emberi maradványokat Tata és Tatabánya környékén, az M1-es autópálya közelében. Nem kizárt, hogy a rejtélyes ügyek összefügghetnek, ráadásul a szlovák maffiacsoportok közötti leszámolásokhoz is közük lehet.

Végh Attila
Forrás: police.hu2021. 04. 20. 14:05
Holttestet találtak az M0-son Fotó: MTI Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvános körözési listájának az ismeretlen holttestek ügyében elrendelt eljárások között jelenleg is kiemelt helyen szerepel annak az emberi koponyának az ügye, amelyet tavaly februárban találtak a város környéki erdőkben. Csak az biztos, nem régészeti leletről van szó, a testrész egy fiatal férfitól származik, aki a szakértők szerint az utóbbi öt évben halhatott meg. A koponyán nem találtak olyan nyomokat a bűnügyi technikusok és az orvos szakértők, ami arra utal, hogy sírból lopták volna el.

Csak a koponya volt az erdőben

A kerületvezető főerdész tett bejelentést még tavaly február 26-án, hogy Tata környékén egy remeteségi terület bejárása közben egy emberi koponyára bukkant. A bejelentésre a rendőrség több kilométeres szakaszon lezárta és tüzetesen átvizsgálta az autópálya melletti erdőt, de semmilyen más emberi csontot nem talált. Az igazságügyi orvosszakértők szerint csak annyi biztos, hogy a koponya a megtalálása előtt nem sokkal kerülhetett az erdőbe.

A Tatai Rendőrkapitányság által indított körözési eljárásban az szerepel, hogy kaukázusi, vagyis europid rasszhoz tartozó, húsz–negyven év közötti férfi földi maradványára bukkantak. A szakértők azt is meg tudták állapítani, hogy 2015–2020 között hunyhatott el, viszont elhantolás nyomait nem találták, és olyan egyedi jegyet sem, ami megkönnyítené a Remeteségben talált elhunyt azonosítását.

Molnár Gábor igazságügyi biztonságtechnikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, a rendőri szleng szerint a jiddis jövevényszóként ismert „macera” – kellemetlen, nehéz dolog – néven futó antropológiai, koponyaazonosítási eljárás sem hozhatott eredményt.

A szakértők által, számítógépes módszerrel összerakott kép az arcfelismerő programok szerint nem szerepelt sem a magyar rendőrség, sem az Europol eltűnt vagy körözött férfiakat tartalmazó listáján.

Az arcrekonstrukció eredményeként elkészült felvételt a hatóság nem hozta nyilvánosságra. Hozzátette, az, hogy a koponyán a megtalálásakor nem látszottak elhantolás nyomai, arra utal, nem a megtalálási helyén, a tatai erdőben érte a halál a férfit, maradványai utólag kerülhettek a helyszínre, amely ráadásul közel van az M1-es autópálya tatai lehajtójához is.

Gyilkosság áldozata

A szakértő szerint a régészetben is használt 3D-s arcfelismerő, illetve a koponya alapján lefuttatott arcfelépítő programok alapján tökéletesen meg lehet állapítani azt, hogyan nézhetett ki életében egy ember. Mivel a koponyát egy forgalmas nemzetközi út melletti területen találták meg, egyáltalán nem zárható ki, hogy egy külföldi férfi sérelmére elkövetett bűncselekmény bizonyítéka. A rejtély megoldásának a kulcsa azonban az, ha a nyomozók találnak valakit, aki 2020. február környékén a tatai, Fekete úthoz közei erdőkben rejtett el valamit, illetve ha sikerülne azonosítani azt az embert, akinek a maradványait egyelőre a rendőrség bizonyítékraktárában őrzik. Egyes feltételezések szerint a férfi külföldi volt, nagy valószínűséggel bolgár, román, ukrán vagy szláv.

A tatai motoros

Tata környékéről nem csak ez a rejtélyes holttest került elő. A rendőrök 24 éve, 1997 márciusában az M1-es autópálya 54-es kilométerének pihenőjében találtak rá egy félig elégett, a bejelentéskor még lángoló holttestre. A középkorú, 180 centis, erős testalkatú halottnál semmilyen irat nem volt. A tűzvizsgáló szakértő szerint benzinnel locsolták le, az igazságügyi orvos szakértők az égések miatt nem tudták megállapítani a halál pontos okát, lövedék nyomait nem találták meg a boncolásnál.

A barna hajú, tetovált férfi szlovák feliratú motoros bőrmellényt és motoros westerncsizmát viselt, de lehetséges, hogy csak megtévesztésből adták rá, mielőtt felgyújtották, csakúgy, mint a zsebeiben megtalált szlovák zsebkendőket, vásárlási blokkokat, kulcsokat. A Ziarse Závody Optovszky Mikulas felirat egyedi, egyetlen motoros sportklubhoz, szervezethez sem tartozik. A nyomozás megállapította, Liptovsky Mikulas (Lipótszentmiklós) városában van egy gokart-motoros versenypálya, de ott sem tudtak ilyen feliratú ruházatról. A nyomozók akkor azt feltételezték, beállított helyszínről volt szó, vagyis a férfit valahol máshol ölték meg, majd felöltöztették és felgyújtották, hogy félrevezessék a rendőröket. Egy biztos, ez a férfi sem szerepel az eltűntek listáján. Jurij Procka révkomáromi motoros a Magyar Nemzetnek elmondta, Szlovákiában csak a 2000-es évek elején alakultak meg hivatalosan az első, szervezett motorosklubok.

A hét nagy klub ötven év feletti tagsága, akik már 1997-ben is motoroztak, nem tud olyan régi motorostársról, akit 1997 óta nem láttak.

 

A dunaszerdahelyi maffialeszámolás színhelye, tíz maffiózó holtteste maradt a Fontana bár padlóján
Fotó: Minv.sk

A feltételezések szerint a felgyújtott holttest a csallóközi, szlovákiai magyar maffia egyik áldozata lehet, a tetemet azért nem tüntették el a Pápay klán tagjai, mert ezzel is üzenni akartak azon ellenfeleiknek, akik jól tudták, ki lehet a Tata környékén megölt áldozat. A csallóközi magyar maffia 1995-ben lépett színre, leghíresebb leszámolásuk az 1999-es dunaszerdahelyi lövöldözés volt, ahol a Pápay klán tíz tagjával végzett egy bárban két géppisztolyos bérgyilkos. Az ellenséges banda, a Sátor Lajos vezette bűnözői csoport tagjainak pere tavalyig elhúzódott, de a Fontana bárban történteknek még mindig vannak ismeretlen részletei. A tatai, felgyújtott motorosnak beöltöztetett férfi halálának köze lehetett a szomszédos ország maffiaháborújához.

Az April Dawn Lacy-rejtély

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI először 1998-ban alkalmazta az azóta már többször is frissített és tökéletesített igazságügyi arcfelismerő rendszert, a forensic facial reconstruction néven ismert, korábban inkább csak a régészetben használt antropológiai bizonyító eljárást. April Dawn Lacy maradványait a texasi Decatur városához közel fedezték fel. Az akkor még ismeretlen holttest koponyáját az új eljárással tudták azonosítani, majd amikor kiderült, az arc hasonlít egy 1996-ban eltűnt nőre, annak fogászati leletei alapján bizonyosodtak meg az áldozat személyazonosságáról. Ez volt az első sikeres azonosítás, azóta az FBI szakértői átlagosan évi 100-150 esetben végeznek vizsgálatot, más országok rendőrségeinek felkérésére is. Bár a holttestet sikeresen azonosították a szakértők, April meggyilkolásának rejtélye továbbra sem megoldott. A fiatal nő elhagyta otthonát, prostituáltként dolgozhatott, egyik kuncsaftja ölhette meg.

Fotó: FBI

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.