Várakozások és esélylatolgatások Biden klímacsúcsát megelőzően

Joe Biden amerikai elnök negyven vezető gazdasági hatalom képviselőit hívta meg egy virtuális klímacsúcsra annak érdekében, hogy visszavezesse országát a nemzetközi klímadiplomácia színterére, és mobilizálja az országokat a klímaváltozás elleni fellépésre. Vajon fordulóponthoz érkeztünk a nemzetközi klímadiplomáciában, vagy csak a kötelező köröket letudó diplomáciai eseménynek leszünk tanúi? – teszi fel a kérdést a Green Policy Center legfrissebb elemzésében.

22 March 2021, Brandenburg, Jänschwalde: The warm light of the low evening sun shines on the cooling towers of the Jänschwalde lignite-fired power plant operated by Lausitz Energie Bergbau AG (LEAG). The lignite is mined in the nearby Jänschwalde opencast mine. The lignite-fired power plant is scheduled to be taken off the grid by the end of 2028. Block A is to be shut down as early as 2025. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: PATRICK PLEUL

Ugyanakkor a klímacsúcs nemcsak az EU és Kína esetleges bejelentései vagy vállalásai miatt lesz érdekes, érdemes lesz a többi nagy üvegházhatású gáz-kibocsátó országra is figyelnünk. A Biden adminisztráció igyekszik Brazília elnökét, Jair Bolsonarot is komolyabb fellépésre ösztönözni a klíma- és környezetvédelem területén, ez azonban egyelőre nem alakul úgy, ahogy azt Washingtonban eltervezték. Brazília 1 milliárd dollár külföldi segély átutalását kéri az Egyesült Államoktól, mielőtt nekilát az amazonasi esőerdők védelmének, az Egyesült Államok azonban elsőként elköteleződést kér az országtól, mielőtt utalna. Bolsonaro lapértesülések szerint megtette az első lépést, mivel

egy Biden elnöknek küldött levélben azt vállalta, hogy az ország 2030-ig megállítja az illegális fakitermelést. Kérdés, hogy a felek tovább mennek-e ennél a klímacsúcson.

Ha pedig már a pénznél tartunk, a klímacsúccsal szemben sok szervezet azt várja a tehetős államoktól, hogy új klímafinanszírozási vállalásokat jelentsenek be, valamint hogy beszüntessék a szénerőművek további finanszírozását.

Az elemzés hangsúlyozza: a klímacsúcs nem csupán a többi ország vállalása miatt számít nemzetközi érdeklődésre, de az Egyesült Államok részéről is arra számít számos szervezet, hogy Biden elnök bejelentheti az ország 2030-as klímavállalásának ambíciószintjét. Annak érdekében, hogy 2050-ben elérhető legyen a korábban deklarált klímasemlegesség,

2030-ra legalább 50 százalékkal kellene csökkenteni az USA üvegházhatású gáz-kibocsátásait. Erre szólította fel több, mint 1000 tudós és 22 vezető vállalat vezetője is az elnököt.

Azon túlmenően, hogy egy ambiciózusabb klímacél rengeteg új beruházást és állást teremtene az Egyesült Államokban, nemzetközi szinten is ösztönözhetné a többi nagy kibocsátót komolyabb vállalások megtételére.

Ez utóbbi pedig végeredményben nem csak a bolygónknak, hanem az európai iparnak is pozitív hozadékokkal járna, mivel így az Európai Unió nem maradna egyedül a jelentős kibocsátás-csökkentési céljaival és így az európai gyártók sem kerülnének hátrányba a globális versenyben. A fentiek okán mindenképpen komoly várakozásokkal tekinthetünk az eheti virtuális klímacsúcsra, amennyiben a bolygónk és a versenyképességünk miatt aggódunk.

A Green Policy Center elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.